Aki becsületesen akar megjelenni a piacon, annak mindenképpen meg kell lépnie a kenyér árának az emelését - mondta a portálnak Kászpári Károly. Utoljára 2011-ben emeltek árat a pékségek. Leszámítva néhány prémium hálózatot, amely szinte évente módosította az árait. E piacon általában jellemző, hogy mindenki fél első lenni, így a másik szereplőre vár, hogy az meglépje az emelést.
Az egy személyre eső bérköltségek, a minimálbér-emelés miatt, átlagban 23 ezer forinttal növekednek, ezt kell kitermelni - kalkulált. Az elmúlt hetekben nem változott a liszt ára, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb a beszállítók is átháríthatják a központi béremelés többletterheit a pékségekre. Kászpári Károly szerint legalább 30 százalékkal kellene megemelni az árakat - hiszen már a tartalékaikat is felélték a pékségek -, de ténylegesen 15 százalék körüli lesz majd az áremelés.
Sok a feketéző - nem tudják kompenzálni
Hazánkban jelenleg 600 körüli a magyar tulajdonú sütőipari vállalkozások száma, ebből a pékszövetség szerint 200 még az idén bezár, éppen a költségek emelkedése és a kisebb forgalom miatt. Ugyanakkor 500-600 között van az albán pékségek száma. Körükben jellemző, hogy amennyiben megbüntetik őket az ellenőrök a feltárt hiányosságok miatt, inkább bezárnak, mint fizet, ám nyitnak helyette egy másikat, más néven.
A teol.hu szerint a pékek a kenyér árának szinten tartását nem tudják kigazdálkodni például a péksütemények, vagy a magas minőségű egyéb termékek árainak az emelésével, azokat ugyanis ritkábban vásárolják a vevők. Ráadásul lecsökkent a kenyérfogyasztás. Míg 2002-ben átlagban 62,7 kiló kenyeret fogyasztott el egy ember itthon, addig 12 évvel később 36,9 kilóra csökkent a fejenkénti mennyiség éves szinten. Arra kell számítani, hogy az eddigi, átlagban 260 forintos kilónkénti fehér kenyér árak a 280-300 forintos sávba kerülnek.