"Az OLAF nyomozása feltárta, hogy nem csupán súlyos szabálytalanságok voltak a projektek nagy részében, de érdekütközésre is bizonyítékokat talált" - válaszolta az uniós szerv az Euronews megkeresésére, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a magyar rendőrség ejtette a közbeszerzési visszaélésekkel kapcsolatos ügyet. A magyar hatóságok állítják, nem találták nyomát visszaélésnek vagy bűncselekménynek.
Az OLAF megküldte végső jelentését pénzügyi ajánlásokkal az Európai Bizottság REGIO bizottságának, és törvényszéki ajánlásait a magyar Legfelsőbb Ügyésznek. Törvényszéki szinten a nemzeti igazságszolgáltatás feladata eldönteni, követi-e az OLAF ajánlásait. De még ha nem is nyitottak ügyet nemzeti szinten, ez nem érvényteleníti az OLAF eredményeit és a pénzügyi visszaélésre talált bizonyítékokat. Pénzügyi szinten, ugyanezen OLAF jelentés alapján, melyet a magyar hatóságoknak megküldtünk, az EB jelenleg is eljárást folytat - fejtették ki bővebben a véleményüket.
Az uniós szerv - melynek jogköre nem terjed ki a vádemelésre - még az év elején készítette el jelentését, melyben arra a következtetésre jutnak, hogy a Tiborcz István vezette cég szervezett módon csalhatott el 3,7 millió eurónyi (13 milliárd forintnyi) EU-s támogatást a közvilágítási projekteknél. A vizsgálat során, állítják, olyan visszaélésekre bukkantak, mint például az árak előre történő meghatározása a pályázó cégek között. Az Elios ajánlatainál a második és harmadik legjobb ajánlat minden esetben 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.
Azt is kifogásolták, hogy a pályázatírásra többször is felkért tanácsadó cég Hamar Endre érdekeltségébe tartozik, aki az Eliosban is résztulajdonos volt. De olyasmit is állít az OLAF, hogy ugyanazon a számítógépeken írták a pályázatok feltételrendszereit, mint amelyeken aztán a nyertes tendereket is készítették.