Az elmúlt évek visszaesése után a talpon maradt munkáltatók egyre fontosabbnak tartják a munkahelyeik és munkavállalóik biztonságát, így ezeknél a cégeknél "látható mértékben" javult a munkavédelem színvonala - írja összefoglaló jelentésének elején az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.
Az eredmények mindezek ellenére lesújtóak, hiszen az 1351 vizsgált munkáltató 91 százaléka nem tett eleget a jogszabályban előírt valamennyi munkavédelmi kötelezettségének, míg a 13.608 munkavállalók közel negyedét, egészen pontosan 24,8 százalékát foglalkoztatták szabálytalan körülmények között. Közülük 2153 dolgozó, azaz a szabálytalansággal érintett munkavállalók 63,8 százaléka kifejezetten súlyosan veszélyes körülmények közé járt be nap mint nap.
Biztonság mindenek előtt
Mivel a biztonságos munkavégzés szempontjából elengedhetetlen a fejvédő sisak viselése, így a munkáltatók 91 százaléka biztosította is ezt, ám több helyen nem éltek vele - írja a hatóság, majd hozzáteszik, hogy sok esetben csupán kényelmi okokra hivatkoztak a dolgozók...
Az egyik legszomorúbb statisztika minden bizonnyal az, hogy hiába származik az építőipari területeken bekövetkező súlyos (halálos) munkabalesetek egyik jelentős hányada a magasból történő leesésből, a cégek még mindig nem fektetnek elegendő hangsúlyt a személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemének kialakítására: az ellenőrzött munkaterületeknek majdnem felénél (43 százalék) továbbra sem volt kiépítve ilyen berendezés. Természetesen a pénz az oka mindennek: a védelem kiépítés elmaradásának gyakori indoka az volt, hogy a kialakítás sok időt vesz igénybe, vagy a vállalási ár nem fedezi ezt a költséget. A munkavédelmi szakemberek mindezek ellenére több helyen azt tapasztalták, hogy bár a korlátanyag a rendelkezésre állt, de nem építettek belőle védőkorlátot.
Ezek után nem lepődhetünk meg, hogy az állványokkal is volt probléma, az NMH szerint az esetek 51,4 százalékában a mobil, szerelő és guruló állványok kialakítása nem az előírásoknak megfelelően történt, míg például a munkagödrök, munkaárkok oldalfalait a vizsgált munkaterületek 41 százalékánál nem támasztották meg, sőt, beesés elleni védelmet a vizsgált területek egyharmadánál egyáltalán nem alkalmaztak. Gond volt a teheremelőkkel is: egyrészt a kezelők 16,4 százalékának jogosultsága sem lett volna kezelni a gépeket, másrészt az emelők 9,2 százalékánál az üzembe helyezést sem végezték el.
Ezek után szinte megkönnyebbülés, hogy a vizsgált villamos elosztószekrények mindössze 3,7 százaléka nem volt ellátva közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközökkel (pl. védőföldelés, áram-védőkapcsoló), ugyanakkor a villamos kábelek és vezetékek közel egynegyedét (24,4 százalék) szigetelő szalaggal javították, ami természetesen nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.
Jó hír, hogy az ellenőrzött munkáltatók 92,6 százaléka rendelkezett kockázatértékelési dokumentummal, bár gyakori hiányosság volt, hogy a munkavállalók munkahelyi kóroki tényezők (pl. zaj-, rezgés-, porok-, vegyi anyagok stb.) elleni védelmét nem tartalmazta. Több esetben elmaradt a lap vibrátorok ("döngölő békák"), láncfűrész gépek kezeléséből, valamint a munkavégzés során alkalmazott veszélyes anyagokkal (pl.: cement, festékek, hígítók) történő munkavégzésből származó kockázatok értékelése is. A munkaegészségügyet érintő részek általában a biztonsági és egészségvédelmi tervből is hiányoztak - írja a hatóság.
Lejárt kötszer, üdítős üvegben a veszélyes anyag
Az NMH adatai szerint a munkáltatók 15 százaléka nem gondoskodott a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételeiről, míg a tárgyi feltételeket 11 százalék nem biztosította. Ezek után nem meglepő, hogy az elsősegélynyújtó felszerelés több építési munkahelyen hiányos volt, vagy lejárt a szavatosságú fertőtlenítő szert vagy kötszereket tartalmazott. A munkáltatók ráadásul gyakran a munkavállalókat a munkahelyre szállító személygépkocsi mentődobozát nevezték meg elsősegélynyújtó felszerelésként - olvasható a NMH jelentésében, amely hozzáteszi, hogy ezek a szabálytalanságok leginkább az alvállalkozói lánc végén szereplő munkáltatókra voltak jellemzők.
Bár a veszélyes anyagokat a többség (86,4 százalék) az előírásoknak megfelelően tárolta, de még mindig előfordult, hogy eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt edényzetben (pl. üdítős palack) tárolták a kémiai anyagokat.
Kocsi visz WC-re
Vannak persze kevésbé rossz statisztikák is, így például kiderül, hogy a jogszabályoknak megfelelően a cégek 92 százaléka foglalkoztatott úgynevezett koordinátort, ám mivel ezeket jellemzően a fővállalkozó fizette, így a megbízott szakember gyakran több más építkezésen is ellátott hasonló feladatokat, ezért az NMH szerint tevékenységük "gyakran nem volt hatékony".
Bár az esetek 94 százalékában bekerültek az építési munkahely sajátosságai a biztonsági és egészségvédelmi tervbe (BET), azok tartalma nem terjedt ki munkarészre és aktualizálásuk sem minden esetben történt meg - írja a hatóság. További gond, a családi házak építésénél jellemzően nem volt ilyen dokumentum, a nagyobb beruházásoknál is csak a fővállalkozónak állt rendelkezésére, annak tartalmát az alvállalkozók többnyire nem ismerték, ráadásul a helyszínen gyakran nem lehetett megtalálni a BET-et.
Ugyanakkor jó hír, hogy ivóvízből nem volt hiány, mindössze 4 olyan építési területet találtak az munkavédelmi hatóság ellenőrei, ahol nem volt elegendő mennyiségű és minőségű víz. A WC-kel már nem volt ilyen szerencséje a dolgozóknak, hiszen "több esetben előfordult, hogy ezek (a mobil illemhelyek) csak több km-re voltak a munkavégzés helyétől." Magyarázat persze, ahogy mindenre, erre is van: a munkáltatók szerint, amikor szükség volt rá, akkor a munkahelyi autó elvitte a munkavállalókat a WC-hez.