Az MVM Zrt. a Lőrinci, a Sajószögedi és a Litéri gyorsindítású gázturbinás erőműveket veti be jelenleg a rendszerszabályozásba, de Kiss Csaba elmondása szerint a megújuló energiatermelő erőművek egyre növekvő mérete miatt "egyértelművé vált, hogy szükség van további tartalék kapacitásokra" Hozzátette: ezért "új, korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat (CCGT) kell építenünk a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében".

Ennek egyik friss tétele, hogy az MVM (egészen pontosan az állami energiaholding erre profilozott cége, az MVM Gázturbinás Erőmű Zrt. - MVM GTER) megvásárolta a Tisza Erőmű Kft.-t. A korábbi Tisza II. Erőmű telephelyén "a meglévő eszközöket és engedélyeket felhasználva rugalmas, modern, alacsony karbonkibocsátást garantáló, magas hatásfokú kombinált ciklusú gázturbinás létesítményt fejlesszünk" - mondta Kiss Csaba, aki azt is elárulta, hogy a tiszaújvárosi telepen egy vagy több CCGT-blokk barnamezős beruházása történhet meg.

Kiss beszámolt a 40 megawattos (MW) villamos teljesítményű Miskolci Fűtőerőmű újraindításának tervéről is, amihez mintegy kétmilliárd forint értékű műszaki felújítást és korszerűsítést kell elvégezniük, de a vezérigazgató-helyettes szerint "így az északkelet-magyarországi régióban is rendelkezésre áll majd az a rendszerszintű szabályozói feladatokat is ellátó beépített kapacitás".

A tervek szerint az MVM 100 MW kapacitású akkumulátoros energiatárolási rendszert is építeni kezd, az első 5 megawattos egységet a litéri telephelyen - 2022 közepére szeretnék üzembe helyezni.

Az interjúban - némi meglepetésre - a Mátrai Erőmű Zrt. kérdése nem került elő - annak ellenére, hogy a jelenlegi széntüzelésű erőművel kapcsolatban évek óta hangzatos reorganizációs, új pályára állítós víziók jelennek meg és hangoznak el. Legutóbb nyáron került elő, hogy több más elképzelés mellett egy 500 MW-os gázturbinás blokk is Visontára épülne. Ha így lenne, erről az MVM GTER-nek már tudnia kellene.

Az interjúban elhangzó tételek azonban mégiscsak jelzésértékűnek tűnnek a mátrai erőmű jövője kapcsán.

A Napi.hu tavaly ősszel, a visontai szénerőmű akkori működésének és vezetésének zátonyra futásával kapcsolatosan megírta: az energiahivatal (MEKH) zöld jelzést adott - az akkor még nem MVM kézben lévő - Tiszai Erőmű kft. tulajdonosainak azon bővítési kérelmére, hogy egy nagy beruházással korszerű, kombinált ciklusú erőművé alakíthassák át a meglévő, elavult konvencionális erőművet. Az engedély birtokában már elindítható beruházásról akkor azt írtuk, hogy így Tiszaújvárosban akár egy 998 MW-os, teljes egészében hatékonyan kihasználható energiatermelő egységet hozhatnak létre.

A Tisza II. elképzelés már akkor is ütötte a mátrai erőművel kapcsolatban 2018 óta, máig csak ötlet- és víziószinten ismertetett gázturbinás átépítést, ráadásul egy ekkora erőművel - a már meglévő, a következő évtizedben is biztosan működőképes kapacitásokkal együtt - könnyen teljesíthető a kormány azon energiastratégiai elképzelése -, mely nem függetlenül attól, hogy 25 százalék körüli gázimportfüggés csökkenést irányoz elő -, 2030 után 2000 MW körüli szinten húzza meg a gázüzemű erőművek teljesítményméretét.

Ha mégis épül majd gázerőművi blokk a Mátrai Erőmű területén, sokat elárul a várható munkaerőpiaci változásokról az, amit Kiss Csaba közölt a napilapnak adott interjúban: a Tisza II Erőmű területén a "beruházás megvalósításához mintegy ezer ember munkájára lesz szükségünk, az üzemeltetéshez pedig hetven-nyolcvan szakemberre". Iparági forrásból ezt a számpárt kérdésünkre visszaigazolták, ami viszont azt is jelzi, hogy a Mátrai Erőmű szénről gázra "átállítása" mennyiben lehet majd képes a mostani, mintegy 2000 munkahely megmentésére.