A múlt évben regisztrált 18 348 új zenemű 14 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Ha a 2015-ben született dalokat megállás nélkül lejátszanánk, az 50 napig tartana. A regisztrált művek átlagos hossza 3 perc 54 másodperc.

Műfajuk szerint hasonlóan oszlanak meg a dalok, mint korábban: még mindig vezet a pop (23 százalék), ezt követi a rock és az electro/dance (15-15 százalék). A klasszikus zene 10 százalékkal őrzi helyét az élbolyban.

Kapcsolódó

A legjobbak havi egymillió felett keresnek csak a jogdíjakból

Tavaly 1377 szerző kapott legalább havi 50 ezer forint jogdíjat - 2014-ben még csak 1075 szerző volt ilyen kedvező helyzetben.

Havi 1 millió feletti összeget 52-en, fél- és egymillió közöttit 80-an kaptak zeneműveik után. 100-500 ezer forint közötti jogdíjat 656-an, 50-100 ezer forint közöttit 589 szerző és jogutód kapott havonta. A jogdíjpiramis alsó részén a havi 5-50 ezer forint közötti kategóriában 3119-en vannak, míg 4147-en ötszáz és ötezer forint összeget kaptak, további 8040-en pedig ötszáz forintnál kevesebbet.

A legtöbbször elhangzó mű még mindig Máté Péter Elmegyek című száma - mondta Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató.

A szerzői jogvédő iroda egyesület tavalyi bevétele mintegy 17 milliárd forint volt - mondta Szinger András, az Artisjus főigazgatója egy kérdésre válaszolva.

A tavaly bejelentett zeneművek 41 százaléka instrumentális, 59 százaléka pedig szöveges. Az utóbbi oka, hogy jelentős számban regisztrálnak a szerzők úgynevezett használati zenéket (például szignálokat).

Nem a fióknak írják a dalokat

Az Artisjus adatai szerint a 2014-ben bejelentett közel 16 ezer zeneműből egy év alatt 6877-nek már olyan elhangzása volt, amely több-kevesebb jogdíjat is hozott a szerzőknek. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos bővülés ellenére magas, csaknem 45 százalékos az újonnan bejelentett zeneművek így meghatározott jövedelmezőségi mutatója.

Az Artisjus saját felmérése és a ProArt Zeneipari Jelentése szerint a zenei alkotók jövedelmének egyharmada származik jogdíjból. Eszerint 2015-ben összesen 16 683 szerző és jogutód részesült jogdíjkifizetésben, ami csaknem 25 százalékos növekedés a korábbi évhez képest.

E növekedés egyik oka a szabályozás változása, ugyanis 2015-ben módosultak az úgynevezett "azonosítatlan jogdíjak" felosztására vonatkozó szabályok. Az Artisjus korábban 5 évig tartotta rendelkezésre az olyan jogdíjakat, amelyeket pontos információ hiányában nem lehetett konkrét szerzőhöz kötni, mert a zeneszolgáltatótól vagy a szerzőktől érkező adatok hiányosak voltak vagy teljesen hiányoztak. Ez az ötéves időszak az európai jogkezelési irányelvet követve 3 évre csökkent, így 2015-ben az egyesület kivételesen nem egy, hanem három évnyi függőben lévő jogdíjat osztott újra. Ebből az összegből minden olyan szerző arányosan részesült, aki az utóbbi években bármikor jogdíjat kapott az Artisjustól.

A bejelentett dalok többsége magyar nyelvű, míg 25 százalékuk angol szöveggel íródott. Egy regisztráló szerző átlagosan hét dalt írt és jelentett be 2015-ben. A dalok kétharmada egyszerzős mű, minden ötödik dalt szerzőpáros jegyez. A szerzőszám-rekordot tavaly az Irie Maffia állította fel: a zenekar Badest című számát nem kevesebb, mint 11 szerző jegyzi.

Az Artisjus nem csak a hazai szerzők, hanem a külföldiek műveinek felhasználását is jogosítja, és eljuttatja részükre a jogdíjakat. A hazai-külföldi jogdíjkifizetések aránya a korábbinál is kiegyenlítetlenebbé vált: a kifizetett jogdíjak 49 százaléka jutott el a hazai szerzőkhöz.

Az élőzenében a pénzek 70 százaléka került magyar szerzőkhöz, a rádiós elhangzásoknál az összes jogdíj 42 százaléka. A törvény immár 35 százalékos minimális arányt ír elő a rádióban játszott magyar dalokra - mondta Tóth. A tévés elhangzások után a kifizetett jogdíjak 53 százaléka, az eladott hangfelvételek után 59 százalék jutott magyarokhoz - az eladott hanghordozók drasztikusan csökkenő számán belül a magyarok aránya emelkedett.

A magyar zenész legfontosabb bevételi forrása az élőzenék után járó gázsi, a második legfontosabb a szerzői jogi díj, ennek aránya ma már átlagosan 33 százalékos. Az élőzenés bevételek azonban nem pótolják a cd-eladások kiesését, és egyre inkább igaz, hogy egy zenésznek több lábon kell állnia - jegyezte meg a stratégiai és kommunikációs igazgató. Egy dal rádiós lejátszási értéke a legnagyobb kereskedelmi rádióknál kétezer forint is lehet, a vidéki kis rádiók esetében azonban 1 forintról indul.