Az eddig napvilágot látott hírek szerint a vásárlók védelme és tájékozódásának segítése lenne a célja a létszám-előírási szabálynak, amelyről időközben bebizonyosodott, hogy egy adójellegű közteher. Ezt "ellátás biztonsági hozzájárulásnak" hívnák és egy pénzügyi alapot képeznének az ötezer főnél kisebb települések - feltehetően élelmiszert árusító - kisboltjainak megsegítésére. Az indoklás, hogy a vásárlók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges információkat a boltban, ezért több alkalmazott kell - magyarázza a kereskedelmi szakportál.

Más választása ugyanakkor az eladóknak nem lenne, mint, hogy felolvasnák azt, amit a gyártó köteles a termék csomagolásán feltüntetni. Megjegyezni ezt a rendszerint bőséges információtömeget elég nehézkes lenne, még egy kisboltban is.

A Tesco és a Spar meg is úszhatná

Az igazi, végül nem is titkolt cél azonban némi pénzbehajtás a multi áruházaktól, hiszen ha egy alkalmazott felvétele minimálbérrel és annak közterheivel számolva 150-160 ezer forint helyett kiváltható mintegy 96-97 ezer forinttal, a garantált bérminimum 60 százalékával a javaslatcsomag szerint, akkor valószínűleg minden multiáruház az olcsóbbik megoldást fogja választani. A garantált bérminimumnál senkinek sem lehet kevesebb a bére, tehát a számtan szabályai szerint a kormány csak jól járhat ezzel, hiszen minden kötelezett multi fizetni fog.

Tudja ezt a kormány is, hiszen a kereskedelemregulázó javaslatcsomagnak ez a része már nem is a létszámra van kihegyezve, hanem az ellátásbiztonsági hozzájárulásra. A blokkk.com számításai szerint ebből éves szinten 13 milliárd forintot zsebelhet be a kormány, amit továbbadna a kisboltoknak. A multi-áruházláncok közül a legnagyobb foglalkoztató Tesco és Spar akár meg is úszhatná a létszámsarcot, hiszen a legfrissebb információk szerint már nem a bolti eladók képeznék a kötelező létszámszámítás alapját, hanem minden alkalmazott. Kérdés persze, hogy ehhez mit szólnak majd a későbbiekben a döntést meghozó politikusok.

A legtöbbet a Lidl fizethetné, amely az egy főre eső forgalom alapján a leghatékonyabb áruházlánc, 80 millió forint egy alkalmazottra jutó forgalommal. A Tescónál ez az összeg 34 millió forint, a Sparnál pedig 31 millió forint, kisebb, mint a 36 millió forintos, egy főre vetített létszámhatár.

Sorra mennek tönkre a kisboltok

A portál szerint nem vitatható, hogy szükség van a kistelepülések kisboltjainak támogatására az életben maradásukhoz. A kormány szándéka szerint ezt segítené a 13 milliárd forint ellátásbiztonsági hozzájárulás.

A blokkk.com adatai szerint 2012 óta összesen közel 15 ezer kisbolt ment tönkre Magyarországon. A bolt nélküli települések száma 200 körül jár, számuk, ha lassan is, de nőtt az elmúlt években. A boltos települések száma 2016-ban 2 951 volt, 2012-ben kettő híján háromezer, tehát számuk csökkent.

Feltehetően az ötezres lélekszámnál kisebb települések lehetnek az ellátásbiztonsági alap támogatásának célpontjai. Ezeknek a településeknek a száma 2680, a KSH legutóbbi adata szerint, összesen 25 815 bolttal. Ám az ellátásbiztonság az élelmiszeres boltokat jelenti, előreláthatóan ők lehetnének a támogatás haszonélvezői. Számuk a KSH nyilvános adataiból becsülve 12-13 ezer körül mozog, ők osztozhatnának a 13 milliárd forinton.

Mindössze 6 ezrelék a tét

A legnagyobb gondja az ellátásbiztonsági hozzájárulásnak, hogy adók módjára kötelezően előírt közteher lenne, de úgy, hogy kizárólag multi áruházláncokat terhelne. Ez jelentősebb az élelmiszerlánc felügyeleti díj uniós elmeszelése nyomán 2015-ben visszacsinált díjnál, hiszen abban sávos rendben a kisebbek is fizettek egy ezreléket árbevételük után (némi kivétellel körítve a legkisebbeknél).

Az ellátásbiztonsági hozzájárulás is csak a multi áruházakra lenne kiróva, ugyanúgy, mint az élelmiszerlánc felügyeleti díj egy ezreléken felüli többlete. Könnyen megeshet, hogy az országgyűlés döntését követően a megszavazott törvényt ki kell küldeni Brüsszelbe, úgynevezett notifikálásra. Ez azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság hibát találnak benne, nem lehet kihirdetni, amire sok esély mutatkozik.

Kérdés, érdemes-e egy kockázatos döntést bevállalni, amikor semmiféle gondot nem jelentene a költségvetésnek azt mondani, hogy a falusi kisbolt fizessen sokkal, de sokkal kevesebb közterhet az eladói, pénztárosai után, amibe senki sem tudna belekötni. Az egészségesebb szerkezetről pedig csak annyit, hogy az a 13 milliárd forint a multi napi fogyasztási cikkes áruházak árbevételének hat, azaz hat ezreléke, a 2 200 milliárd forintnyi 2015. évi árbevételükhöz képest.