A 2024-es budapesti olimpia rendezéséről népszavazást kezdeményező Momentum Mozgalom csaknem két hete nem közöl hivatalos gyűjtési adatokat. Legutóbb azt mondták: 110 ezer aláírást szedtek össze, amihez még hozzájön az LMP által vasárnap átadott 25 ezer, valamint az Együtt és a Párbeszédtől érkező 10-10 ezer szignó, vagyis 155 ezret már biztosan leadhatnak a péntek délutáni határidőig.

Egyelőre nagyon necces a helyzet - válaszolta a Napi.hu-nak a Momentum aktivistája az egyik budai gyűjtőhelyen. Arról nem akart beszélni, hogy naponta átlagosan hányan szignózzák az íveket, de más budapesti pontokon elmondták, hogy egy átlagos napon 300-600 aláírást gyűjtenek. Pesszimista számítással - mindenhol csak 250 aláírással számolva - a 15 gyűjtőponton naponta 3500-3750 aláírás gyűlhet össze. Így a legutóbbi közlés óta eltelt 10 napban akár 37 ezren is aláírhattak. Ez azt jelenti, hogy 170-190 ezernél is több támogatójuk lehet. (Az sem ismert, hogy a gyűjtésbe beszálló többi párt, mozgalom hogy áll.)

Kapcsolódó

Az aktivisták is szinte mindenhol lerázzák magukról a gyűjtésre vonatkozó kérdéseinket, általában azt mondták: nem biztos még a népszavazás. Viszont tapasztalataink szerint senki sem volt túlságosan pesszimista.

Hiányzik a negatív reklám - ismerte el az egyik gyűjtő, aki szerint amikor a kormányközeli médiumok velük foglalkoztak, akkor érezhetően többen jöttek. Ezzel együtt a hajrában van most egy kis felfutás - tette hozzá az aláírásgyűjtő.

Mikor derül ki, hogy lesz-e népszavazás?

Az bizonyos, hogy a Fővárosi Választási Bizottságnak (FVB) lesz dolga a számlással és az ellenőrzéssel. Szinte mindenki biztos benne, hogy a kiírásához szükséges 138 526 plusz 1 támogató szignó már összegyűlt. Ez viszont csak a törvény által meghatározott minimum feltétel: a budapesti állandó lakcímmel rendelkező, választásra jogosult 1 385 262 ember legalább 10 százalékának érvényes aláírására van szükség.

Kiesnek ugyanis azok a támogatók, akik

  • nem rendelkeznek budapesti állandó vagy ideiglenes lakcímmel,
  • nem múltak el 18 évesek,
  • valamilyen bírósági ítélet eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától,
  • a rendszer azokat is kiszűri, akik - direkt vagy tévedésből - többször aláírták az íveket.

Mindezek miatt eleve 180 ezres célszámot jelölt ki magának a Momentum. Budapesti helyi népszavazás a rendszerváltás óta még nem volt, tehát azt nem tudni, mekkora lehet az érvénytelen aláírások aránya. Az eddigi országos kezdeményezések tapasztalataiból lehet következtetni arra, hogy körülbelül 20 százalékos ráhagyásra van szükég. Az Index összesítésében példaként az MSZP-s Gőgös Zoltán a földtörvény módosítását célzó kezdeményezését említi. A szocialisták elnökhelyettese 226 300 aláírást adott le, népszavazás azonban nem lett a dologból, mert 44 982 aláírást (19,8 százalék) érvénytelenített a Nemzeti Választási Iroda, ezzel a szükséges 200 ezres küszöb alá esett a kezdeményezés. E gyűjtésnél akadt olyan, aki tizenkétszer írt alá.

A jelenlegi szigorú ellenőrzési rendszert 2013-ban vezették be, előtte nem számolták meg az összes szignót, hanem statisztikai alapon, 5 százalékos mintából következtettek a teljes adatbázisban lévő arányokra - elvileg a módszer így is 99 százalékig pontos. A Fidesz a 2008-as szociális népszavazáskor a három kérdésre átlagban 330 ezer aláírást gyűjtött össze. Az Index számításai szerint átlagosan 23 százalékról mondta azt a választási iroda, hogy érvénytelen.

Így tehát pesszimista, 25 százalékos rontási aránnyal számolva a Momentumnak 177 ezer aláírást kell összegyűjtenie péntek délutánig.

A rendszer ad és elvesz

Viszont a Momentumot meglepő módon néhány tényező segíti: az országos népszavazással ellentétben az ívekre most nem kell lakcímet írni. Kiesik tehát az egyik típushiba, amikor valaki rosszul adta ezt meg. Helyette viszont az aktivistáknak szűrniük kell, hogy ki budapesti lakos. De nemcsak az állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok számítanak, hanem akár az ideiglenesen címjegyzékbe vett külföldiek is, tehát egy fokkal nagyobb halmazban kell támogatókat találniuk.

Bár az íveket pénteken négy óráig kell leadni, az valószínűleg csak több nap, akár hetek múlva derül ki, hogy lesz-e népszavazás. Az FVB-nek 45 napja van az ellenőrzésre, tehát legkésőbb április 4-ig ez a kérdés eldől. Ekkor 8 napig még jogorvoslati határidő van, mert a népszavazást akkor is meg lehet támadni, ha a kérdést elfogadta a választási iroda és megvan a kellő számú érvényes aláírás.

Amennyibe ez lezárul, április 12-én a választási bizottság értesíti a főpolgármestert, Tarlós Istvánt, hogy a fővárosi közgyűlésnek 30 napon belül határoznia kell a népszavazás kiírásáról. Május 12-e erre a legutolsó határidő, de a döntés meghozatalától számított 50-70 napon belül meg kell tartani a népszavazást. Ha minden a leglassabban megy, akkor július közepén lehet a népszavazás. A legkorábbi lehetséges időpont május utolsó hétvégéje, de az eddigi gyakorlat alapján a legvalószínűbb egy júniusi dátum.

Döntés születik, csak egy kiskapu van

Mivel a Momentum kérdése konkrétan arra vonatkozik, hogy a főváros vonja vissza a 2024-es olimpiai pályázatát, ha a referendum érvényes, eredményes és győznek az ellenzők, akkor Budapest biztosan nem lesz rendező város. Ehhez az kell, hogy a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon és a voksok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az időt sem lehet húzni: a pályázatot akkor is vissza lehet vonnia, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a magyar rendezést szavazza meg. Egy gáncs jöhet még közbe: ha a népszavazáson nem lesz meg a szükséges részvételi arány, a döntés nem lesz kötelező érvényű.

Az emberek nem kérnek az olimpiából

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján kevsen támogatják a 2024-es budapesti olimpiát. A Závecz Research Kutatóintézet februári, Index számára végzett reprezentatív felmérése alapján az összes fővárosi választó 51,95 százalék elmenne és a pályázat visszavonása mellett voksolna, 20 százalék venne biztosan részt és támogatná a rendezést, 15,8 százalék pedig bizonytalan, 12 százalék nem szavazna. A biztos választók között 62,7-24,45 arányban vannak, akik a pályázat visszavonását kérik.

A Medián január végi felmérése szerint is jó kétharmados többségben vannak azok, akik nem támogatják az olimpiai játékok megrendezését. Az érvényességi szint felett lehet a részvétel is.

Államcsőd vagy nemzeti ügy?

Ezzel együtt, ha népszavazás lesz is, még nem feltétlenül bukott el a magyar olimpia, egyelőre nincs téthelyzet, vagyis a kampány még sokakat befolyásolhat. Ebben a Momentum Mozgalom valószínűleg az olimpia magas költségeit és a korrupciós kockázatot emeli majd ki. Az olimpiai pályázatban azt ígéri Magyarország, hogy 774 milliárd forintból kihozná a rendezést, de több becslés is 1000 milliárd fölötti összeggel számol.

A nagyon optimista számítás is körülbelül a teljes magyar GDP 2,28 százalékát jelentené, a Momentum szerint ezt a pénzt inkább az egészségügybe és az oktatásba kellene fektetni. Görögországra mutogatnak, amely 2004-ben fogadta be a játékokat, a létesítmények azóta kihasználatlanok és rohadnak, és az olimpiai kiadásoknak komoly szerepe volt a görög államcsődben. De a 2012-es házigazda London, háta mögött a világ akkori ötödik legnagyobb gazdaságával is csak nullszaldóra jött ki az olimpiából.

A korrupciós kockázatot pedig maga az Állami Számvevőszék állapította meg egy januárban közzétett 73 oldalas jelentésben. Azt írják, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket - jellegüknél fogva - számos korrupciós kockázat fenyegeti.

A pályázatot leginkább támogató Fidesz-KDNP kormány és a fővárosi önkormányzat várhatóan arra építi majd a kampányát, hogy az olimpia egységesítheti a nemzetet, valamint a 774 milliárdos vállalás rekord alacsony rendezési költséget jelentene. Közvetett és közvetlen hatásként is hozzájárulhatna a gazdaság növekedéséhez, munkahelyeket teremthet, a létesítmények felépítése mellett infrastrukturális fejlesztéseket ígérnek. Továbbá az elmúlt hónapokban több miniszter és kormányzati vezető is elmondta: a sportközpontokat, stadionokat és arénákat akkor is felépítik, ha Budapest nem rendez olimpiát.

Ha pedig népszavazás lesz a budapesti olimpiai pályázatról, a kormány még nyerhet is vele. Bár általában azokban a városokban, ahol az elmúlt években referendum volt a rendezésről, elbuktak a támogatók, vannak kivételek. 2003-ban a kanadai Vancouverben a 2010-es téli olimpiáról dönthettek a helyiek, akiknek a 64 százaléka kiállt a rendezés mellett, csak 36 százalék ellenezte. Az év szeptemberében a NOB döntött a helyszínről. Előzetesen a legesélyesebbnek a dél-koreai Phjongcshang város pályázatát tartottak a szakértők, Vancouvert csak a második helyre várták. A szavazás első fordulójában a legesélytelenebb Salzburg kiesett, 11 szavazattal a dél-koreai város megelőzte a kanadai helyszínt. Az utolsó szavazáson viszont 56-53 arányban nyert Vancouver. Sokak szerint épp azért, mert a helyiek is támogatták a pályázatot.

A 2014-es olimpia kapcsán Budapest esélyeit viszont eddig épp az növelte, hogy a rivális városok sorra visszaléptek, mert az emberek nem támogatták a helyi olimpiarendezést. Hamburg és Boston is egy-egy ellenző népszavazás után szállt ki, míg Rómában ehhez elég volt egy új polgármester és a közhangulat megváltozása. Vasárnap pedig a kelet-svájci Graubünden kantonban utasították el a 2026-os téli olimpiát. Itt már menetrendszerű a pályázásról szóló referendum: négy éve a 2022-es versenyből nem kértek a helyiek.