A bank a közleményében azt írja, korábban 3,2 százalékos GDP bővülést vártak az Erste elemzői, ám ezt mostanra 2 százalékra mérsékelték. Ennek oka, hogy a tavalyi utolsó negyedévben elakadt az azt megelőző negyedévben beindult növekedés és lényegében stagnált a gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához képest.

Emellett a globális gazdaság fellendülése is késlekedik, ami szintén a hazai bővülést hátráltatja, mert a Magyarországon működő vállalatok emiatt nem vagy csak nehezebben képesek kiaknázni a korábbi kapacitásbővítéseikből adódó exportlehetőségeket.

Úgy fogalmaznak, hogy a reálbérek emelkedése támogatja a gazdasági kilábalást, ez pedig az ébredő belső keresletet segítheti, ugyanakkor a kamatstop várható kivezetése késleltetheti az ezzel járó kedvező hatást.

Továbbra sem lehet számítani a hitelkereslet felfutására a beruházások tekintetében, az elemzés szerint viszont hozzájárulhat a bővüléshez a külföldi működő tőke. A növekedési folyamatokat az is támogathatja, hogy az uniós források egy része felszabadul.

Az elemzés szerint nem marad sokáig az infláció a jegybanki toleranciasávban, 2024-ben 4,7 százalékos lehet, jövőre pedig 4 százalékos, szemben a tavalyi 17,6 százalékkal. Így vélhetően már jobb lesz az itthoni inflációs környezet nemzetközi összevetésben, azonban elképzelhető, hogy továbbra is az unió legmagasabb árdinamikájával működő országai közé tartozunk.

Az Erste elemzői úgy vélik, hogy a jelenlegi 9 százalékos alapkamat közelít a régiós versenytársakéhoz, ugyanakkor a járvány előtte időszakhoz képest még mindig kérdéses, hogy hol húzódhat meg az egyensúlyi, tartós kamatfelár.

 

 

 

Nincs benne a magyar gazdaságban a 4 százalékos GDP-növekedés

Az évkezdet statisztikai adatai azt mutatják, hogy ebben a szerkezetben, ilyen értékteremtési viszonyok között nem látszik kellő dinamika.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->