Az szja-törvény 2019 január 1-i módosítása jelentősen szűkítette a cafeteria-rendszerben adható juttatások körét. Számos, korábban népszerű elem - étkezési utalvány, sport-, kultúra utalvány, évi 100 ezer forintig kedvezményes pénzösszeg-juttatás, lakáscélú támogatás és egyebek - adó- és járulékkedvezményét eltörölték, így ezek már jövedelemként adóznak.
A döntés nyomán 2019 végére a széles körben elterjedt Erzsébet utalványcsaládot kivezették a piacról. A legnépszerűbb cafeteria-elemek közül egyedüliként a Széchenyi pihenőkártya (Szép- kártya) tarthatta meg kedvezményes adózását - hiszen mindössze 15 százalék szja és 15,5 százalék szocho terheli - így ez a juttatási forma kvázi monopolhelyzetbe került.
Kapcsolódó
Néhány kedvező adózású juttatási forma maradt
Egy 2018 végén megjelent rendeletben a NAV kijelölte az egyes meghatározott juttatások körét: ezek az elemek továbbra is a bérnél kedvezőbben adózhatnak, viszont olyan juttatási kört érintenek, amelyek jóval kevésbé elterjedtek a piacon, mint korábban az étkezési utalványok és más népszerű cafeteria-elemek. A kedvezményezettek közé tartozik a csekély értékű ajándék, vagy ajándékutalvány, amely minden munkavállalónak évente egy alkalommal a mindenkori minimálbér 10 százalékáig (2020-ban 35,99 százalék) adható.
Ezen kívül ajándékutalvány minden munkavállaló közeli hozzátartozójának is adható ugyanebben az összegben, a hozzátartozók körét a jogszabály jól meghatározza: szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek, és e körben közelinek minősülnek a nem vér szerinti és nevelt hozzátartozók is. Ezen kívül a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy céges rendezvény keretében a minimálbér 25 százalékáig a munkáltató ajándékutalványt juttasson alkalmazottainak. Ezzel, ha csak egy átlagos, négyfős család tagjaival kalkulálunk, akkor összesen évi 104 ezer forint adható egy munkavállaló részére, amely nem elhanyagolható összeg.
Ebbe a kedvezményezett körbe érkezett meg nemrég a Magyar Utalvány Zrt. által kibocsátott papíralapú Nemzeti Utalvány, amelyet mindössze 35,99 százalékos adó terhel. A juttatás készpénzre nem váltható utalvány formájában fizethető ki a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak, évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig - vagyis személyenként 16 100 forintig.
Nagyon sok helyen megjelenhetnek
Jelenleg a színfalak mögött gőzerővel történik a beváltóhelyi hálózat kiépítése, amely ahhoz szükséges, hogy a valós kibocsátási tevékenységet megkezdjük. Már ma ezer fölötti azoknak a szerződött pontoknak a száma, amelyek a későbbiekben Nemzeti Utalvány elfogadóhelyek lesznek - osztotta meg lapunkkal Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója. A partnerek egy része a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséggel (MNKSZ) kötött kedvezményes megállapodás keretében épít majd ki elfogadóhelyet (a szervezet tagvállalatai közé tartoznak egyebek közt a CBA, a Príma és a Reál élelmiszerláncok, valamint a Norbi Update és a Lipóti Pékség hálózata), a többi más típusú kereskedelmi egység. Jelentős lehet a járványhelyzet miatt nehezebb időket élő non-food kereskedelmi szereplők - például drogériahálózat, műszaki cikk, ruházati és cipőkereskedők, klasszikus ajándék típusú üzletek - részvétele.
Arra a beváltóhelyi környezetre koncentrálunk, amelyek alapjában véve nem részesülnek a Szép-kártya turisztikai és vendéglátó zsebeiben lévő költésekből, hiszen konkrét kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
- hívta fel a figyelmet a cégvezető.
A Magyar Utalvány Zrt. számára a magyar vállalkozások a legfontosabbak, ezért első körben velük kezdték meg az együttműködést, de megkerülhetetlenek a nemzetközi üzletláncok is, ahol a költések jó része történik, így velük is tárgyalásokat folytatnak, illetve igyekeznek megállapodásokat kötni.
A társaság a következő néhány hétben a beváltóhelyek leszerződtetésével foglalkozik, és amikor ezt a folyamatot lezárja, akkor nyílhat meg annak lehetősége, hogy a munkáltatókkal is tárgyalóasztalhoz üljenek. A célcsoport nincs szegmentálva, így bármely vállalkozás Nemzeti Utalvány-partner: akár az önfoglalkoztatók, a mikro-, kis-, és középvállalatok a nagyvállalatok, az önkormányzati és állami szereplők is - részletezte.
Kérdésünkre válaszolva a cégvezető elmondta:
a Magyar Utalvány Zrt. teljes mértékben piaci alapon működik, tulajdonosai kizárólag magyar magánszemélyek, és a projekt mögött nincs állami szerepvállalás.
A társaságnál nemrég komolyabb létszámbővítés volt: mostanra viszonylag nagy csapat - számos irodai munkatárs és külső tanácsadó - vesz részt a munkában, de nem számszerűsítette, hogy hány főt alkalmaznak.
Nem kívánt nyilatkozni arról sem, hogy mennyit költöttek eddig az utalvány-hálózat kiépítésére, azt ugyanakkor kiemelte, hogy a beváltóhelyek szempontjából a Nemzeti Utalványok alkalmazásához nincs szükség extra beruházásra. Ez nagy előny a digitális formátumokkal szemben.
Sosem volt még ennyire szükség béren kívüli juttatásokra
Ferenczi Róbert szerint az Erzsébet-utalvány megszűnésével nagy űr keletkezett, így a Nemzeti Utalványok piaci potenciálja a többszöröse annak, mint ami jelenleg kihasznált. Ráadásul a világjárvány nyomában kialakul gazdasági válság miatt minden olyan lehetőség felértékelődött , amely segíti a munkáltatók költségeinek optimalizálását, és a kereskedelmi forgalom növelését, amely az áfabevételeken keresztül az államkasszát is gyarapítja. Különösen a non-food szereplőknek jelenthet segítséget, amelyekhez a jelenlegi juttatási formák egyáltalán nem jutnak el.
A leginkább meghatározó szereplő a Szép-kártya kifejezetten jóléti juttatási forma, de a zsebei tele vannak, felhasználhatósági köre olyan típusú szolgáltatásokra korlátozott - például vendéglátás, turizmus - amelyek a járványintézkedések által a legsúlyosabban érintettek. Ezért a munkavállalók csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudják felhasználni.
A Szép-kártya mind volumenében, összegszerűségében, mind a kedvezmények tekintetében főszerepet tölt be a cafeteria-rendszerben, ez a cégvezető szerint nem lesz másként a közeljövőben sem. De a jóléti juttatások mellett alternatívaként, kiegészítésként nagy igény mutatkozik a megélhetési juttatásokra is. A Nemzeti Utalvány adott esetben egy más típusú - alacsonyabb jövedelmű, fizikai jellegű feladatokat végző - munkavállalói körre koncentrál. Becslései szerint, ha csak a magyar munkáltatók 10 százaléka él majd ezzel a lehetőséggel, már az is sokmilliárdos volumenű kibocsátást jelent.
Tekintve, hogy a papíralapú utalványokhoz több évtizedes költési szokások kapcsolódnak, a társaság ezek tapasztalatai alapján építi ki beváltóhelyi hálózatát. A munkavállalók jelentős része az elmúlt években ehhez szokott hozzá, és kézzelfoghatóságuk miatt valós pluszjuttatásként értékeli. A papíralapú utalványok további előnye, hogy fix lejárati idejük van, emiatt pedig gyors fogyasztásra, tényleges költésre ösztönöznek, nem pedig megtakarításra, vagy későbbi költésre - fogalmazott.
A vezérigazgató azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a megélhetési juttatások számára a közeli jövőben esetleg kedvezőbb adózási feltételeket teremtenek-e majd a törvényhozók. De szerinte érdemes volna megfontolni egy ilyen döntést, mert a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság az alacsonyabb keresetűek vásárlóerejét érintette legerősebben, így számukra minden kézzelfogható pluszjuttatásnak kiemelt jelentősége van.