Az Alföldvíz előző, szeptember végi közgyűlésen a tulajdonosok többségének tartózkodása miatt nem fogadták el a mérleget, és így nem hagyták jóvá a társaság anyagi helyzetének rendezését szolgáló, az alaptőke leszállítását kezdeményező javaslatot sem.
A közlemény szerint a részvényesek megtették az első lépést a társaság további működése érdekében, így megnyílt a lehetőség arra, hogy Békéscsaba és térségének országgyűlési képviselője és a legnagyobb tulajdonosok tovább folytassák a stratégiai tárgyalásokat a kormányzati szereplőkkel. Megteremtették az esélyt arra, hogy az 1200 munkavállalót foglalkoztató, az ország ötödik legnagyobb víziközmű-szolgáltatója békéscsabai székhelyen működjön tovább és az ország egyik meghatározó víziközmű cége legyen - írja az MTI.
A tulajdonosok annak az információnak a tudatában hozhatták meg döntésüket, hogy a kormány a közelmúltban közép- és hosszú távon számos stratégiai célt fogalmazott meg, ezek közé tartozik a víziközmű-közszolgáltatási rendszer működési modelljének átalakítása, a financiális kérdések és az ágazat humánpolitikai problémáinak kezelése, a víziközmű infrastruktúra fejlesztése, valamint a víziközmű vállalatok modernizációja.
A szeptemberben az orosházi önkormányzat honlapjára feltett előterjesztés szerint az Alföldvíz Zrt. 2019-es üzemi tevékenységének eredménye 647,8 millió forint veszteség; az adózott eredmény mínusz 2,7 milliárd forint. Jegyzett tőkéje 3,8 milliárd, saját tőkéje 1,7 milliárd, azaz a saját tőke a veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökkent, ami az alapszabályba és a polgári törvénykönyv előírásaiba is ütközik.
Az őszi közgyűlésen a cég szerette volna elérni, hogy a tulajdonosok szavazzák meg a 3 milliárd 815 millió forintos alaptőke leszállítását veszteségrendezés érdekében 1 milliárd 251 millió forintra. Emellett bevonták volna 555 darab, összesen 7 millió 770 ezer forint névértékű saját részvényüket; törzsrészvényüket pedig 9 ezer 400 forinttal 4 ezer 600 forintra csökkentették volna.
"Ennek hiányában a társaság nem tudja teljesíteni a törvényes működés feltételeit" - írták az akkori előterjesztésben. A társaság a hétfői közleményben nem tért ki arra, milyen lépésekkel állítanák helyre a tőkeszerkezeti egyensúlyt.
Az Alföldvíz Zrt. idén januárban 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében, ám a kérést forrás hiányában a tagok elutasították.
A társaságnál 2017 nyarán tervezték, hogy többségi állami tulajdonba kerülnek, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet.
Az Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, 131 településen lát el víziközmű szolgáltatási feladatokat, 541 ezer ember ellátását biztosítja. Legnagyobb tulajdonnal, 32,8 százalékkal Békéscsaba rendelkezik; az állami tulajdonrész 28 százalékos.