Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az Egyesült Államok és az Európai Unió szövetsége az ukrajnai háború miatt egyre erősebbé válik, de ezzel párhuzamosan egy kereskedelmi és gazdasági konfliktus bontakozik ki. A fő probléma az, hogy az augusztusban aláírt, de a félidős választások előtt októberben élesedett Joe Biden amerikai elnök törvénycsomagja, amely adócsökkentést tartalmaz az USA-ban gyártó és szolgáltató cégeknek, de emellett támogatást is kínál a megugró energiaköltségek fedezésére. A nemrégiben aláírt amerikai jogszabály konkrétan arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy "Buy American" (vegyenek amerikait), amikor elektromos járművet választanak - ez a lépés különösen bosszantó az európai autóipar számára olyan országokban, mint Franciaország és Németország.

A Financial Times hétvégi elemzése szerint sok európai cég ki is használja az amerikai kedvezményrendszert (az ugyanis nem az Egyesült Államokban székelő vállalkozásokra terjed ki, hanem mindenkire, aki az országban gyártat vagy szolgáltat). Az európai ipar USA felé fordulásának motorja az, hogy 600 millió és 800 millió dollár közötti összeggel támogatja Washington, ha valaki egy-egy gyárat létesít az országban. Erre már van válasz egy-két EU-s országban, de a Németország által kilátásba helyezett 155 millió eurós ösztönző eltörpül az amerikai kedvezmény mellett.

Emellé jön, hogy a tengerentúlon alacsonyabbak az energiaárak, mert az Egyesült Államok földgázellátása hazai forrásokból biztosítható, míg az olajkitermelés fokozásával egyre kevésbé szorulnak importra. Eközben az irányadó európai villamosenergia-árak 2022-ben csaknem 300 százalékkal ugrottak meg, a földgáz is nagyjából háromszor annyiba kerül most, mint a háború előtt. Bár az amerikai árakhoz képest csak másfélszeres a váltás.

A gyártás egy részének Európából történő áthelyezése nem a piaci döntések által vezérelt természetes folyamat Brüsszel szerint, hanem a globális ellátási láncba való közvetlen amerikai beavatkozás eredménye. Ez európai részről elégedetlenséget váltott ki. Az EU kijelentette, hogy "komoly aggályai" vannak az amerikai inflációcsökkentő törvénnyel kapcsolatban, mondván, hogy az sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé visznek, ha nem sikerül megállapodni.

Brüsszel tárgyal, Macron asztalt borít

Hétfőn az EU ismét jelezte, hogy tisztességes megállapodást kicsikarni a Biden-adminisztrációtól. Az Európai Tanács külügyminiszteri fóruma a november 25-i ülésére napirendre is vette a kérdést. Mint írja a szervezete, „a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén tapasztalható pozitív lendület megőrzése érdekében folytatni kell a viták végleges rendezésével kapcsolatos munkát, és meg kell előzni, hogy új akadályok merüljenek fel a kétoldalú kereskedelem terén. Ezzel összefüggésben az EU-t komoly aggodalommal töltik el azok a diszkriminatív elemek, amelyek Egyesült Államokban elfogadott, az infláció csökkentéséről szóló jogszabályban szerepelnek, és reméli, hogy hamarosan sikerül hiteles megoldásokat találni.”

Ha ez a tárgyalási folyamat nem jár sikerrel akkor jöhet az, amire Emmanuel Macron francia elnök próbálja rávenni a többi uniós tagállami vezetőt: az EU-s protekcionista válaszlépést. Ráadásul a jelek szerint Macron egyáltalán nem bízik a brüsszeli aktatologatás sikerében, és már aktívan szervezi az EU-s válaszcsapást. Jól mutatja ezt az, hogy hétfőn vacsorát rendezett a legnagyobb európai cégek vezetőinek.

Az Elysée-palotában a francia államfő olyan vállalatok vezetőit próbálta meggyőzni, mint a Solvay és az Air Liquide vegyipari csoportok, a Volvo és a BMW autógyártók, az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscég, valamint az Ericsson és az Orange távközlési csoportok, hogy maradjanak Európában, és Franciaországot válasszák jövőbeli beruházásaik helyszínéül. Macron emellett ismét felszólította az Európai Uniót, hogy indítsa el saját „Vásárolj európait!” kezdeményezését és támogatási programját az európai termelés megsegítésére.

Az elnök határozottságát az is jelzi, hogy Franciaország a hétvégén számos intézkedést mutatott be a magas energiaszámlák hatásának tompítására a francia vállalatok számára. Franciaország az uniós szabályok által megengedett minimumra csökkenti a villamos energiára kivetett különadót, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egy speciális mechanizmus segítségével olcsó nukleáris forrással megtermelt energiához jussanak. A kisvállalkozások is részesülnek a háztartások számára már bevezetett energiaár-korlátozásból. Párizs 8,4 milliárd eurót fordít a szektorok megsegítésére a Reuters szerint.