Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni az EU-val a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között van, amely nem fogadtatta el a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban (MFF) a hazánknak járó pénzek elköltésének kereteit.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón bejelentette, a kormány elfogadja az Európai Bizottság négy javaslatát annak érdekében, hogy létrejöjjön a megállapodás az RFF-ről.

Az Azonnali cikke szerint a magyar tárgyalódelegáció már tavaly jelezte, hogy készek elfogadni az egyszereplős közbeszerzések visszaszorítására vonatkozó javaslatot, és a többi három elvárással kapcsolatban is folyt már kommunikáció idén tavasszal. Az Európai Bizottságnak azonban van komolyabb és konkrét elvárása is. Ez pedig a közoktatást érinti, amely azonban nem érhette váratlanul a kormányt, hiszen e brüsszeli „követelés” szerepel az Európai Bizottság 2022-es, Magyarországnak szóló ajánlásokat tartalmazó országjelentésben is. A jelentés mindenki számára elérhető magyar nyelven is.

Pedagógushiány, leszakadás

A magyar jelentés kiemelten foglalkozik a közoktatás kérdésével, megemlítve, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt, nagy a pedagógushiány, az iskola újrateremti a társadalmi egyenlőtlenségeket, amik egyébként is nagyok Magyarországon - olvasható a cikkben.

Az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az RFF-be kerüljön bele, a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat. Javasolják, hogy ezeket vonják össze nagyobb központokba, ahol minden tantárgyra jutna szaktanár, a felsősöket pedig iskolabuszokkal szállítsák az iskolákba. Ennek jelentős deszegregációs hatása is lenne egyben.

Emeljék a pedagógusok bérét!

"A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58-66 százalékát teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében. A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány ezt rövid időn belül hozza fel 100 százalékra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.

A pedagógusok béremelésére az RFF-ből közvetlenül nem, de az MFF-ből lehetne pénzt fordítani. 

Beton helyett képzés

Az MFF források jelentős része az Európai Szociális Alapból származik. Ugyan a kormány szerette volna, ha inkább infrastrukturális beruházásokra költhetne többet, de az EU azt mondta, hogy az ország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező hiánya, ezért kompromisszumként a „betonra” szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosították át, amiből valóban lehetne pedagógus bérekre is költeni - jegyzi meg az Azonnali.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.