Decemberben éves csúcsra ugrik a kiskerforgalom. Hagyományosan a bronz, az ezüst és az arany hétvégék az év legerősebb költekezési "szakaszai" - emlékeztet a szakportál.

Ám idén rendkívül erős volt a novemberi fekete péntek akciós sorozat is, ami azért már korábban, a szokásos nagy karácsonyi bevásárlóroham előtt "megtépázta" némileg a pénztárcákat, sokan már akkor megvették az ajándéknak valót. A webkereskedelem súlya azonban az ajándékozási cikkek körében még nem olyan nagy, hogy felborítsa a hagyományos boltosok mérlegét, így a legtöbb ajándékot azért a régi boltban és decemberben veszik meg a családok.

Kapcsolódó

Miből vásárolunk sokat decemberben

Az élelmiszerboltokban a sorokat a karácsonyi nagybevásárlás eleve alaposan "megnyújtja" (a munkaerőhiány már csak erre tesz rá egy lapáttal), de azért dob egyet-egyet a mérlegen a Mikulás és a szilveszter is. Az iparcikkek körében az ajándékozás ránt jó nagyot a költekezés szekerén. Az éves KSH statisztikából a csúcsra járatott decemberi költekezés egyértelműen kitűnik: 2016 januárjában 644 milliárd forint, míg decemberben 1 000 milliárd forint volt a pénztárakban hagyott pénz értéke.

A kereskedelemben a legtöbb pénz az élelmiszerboltokban (hipermarket, szupermarket, diszkont és kisbolt együtt) kerül a kasszákba. Itt a november-decemberi megugrás is látványos: a 11. hónapban 374 milliárd, míg az év utolsó hónapjában már 471 milliárd forintnyi bevételt bonyolítottak tavaly.

A Blokkk.com szerint az ajándékok vásárlásáról a bolttípusonkénti összegzésnél többet mond, vajon mennyit költenek a családok a jellemző ajándékozási cikkek körében, a részletesebb, bár negyedéves adatok alapján. A változásokban nem csak az játszik szerepet, hogy már novemberben megkezdődik a ajándékvásárlás, hanem más okok is, például egyes műszaki újdonságok karácsony előttire időzített megjelenése, vagy éppen a szokásos őszi ruhavásárlás.

Figyelemmel azonban a már jelzett év közbeni egyedi, szezonális és egyéb hatásokra, a december erejét leginkább a csendesebb év elejéhez mért változása fejezi ki. A KSH részletesebb negyedéves adatai ráadásul magukban foglalják a novemberi időszakot is, ahol azért növekedésnek indult az ajándékvásárlás. Az iparcikkeken belül a webköltekezés aránya egyébként az iparcikk vásárlások 10 százalékát közelítette eddig. Nő ugyan a különféle iparcikkek online vásárlása, de így még nem meghatározó a súlya a hagyományos boltos vásárláshoz képest.

Nagyításért kattintson a képre!

Jön majd a nagy cserebere!

Az ünnepek után újabb kígyózó sorok lesznek újra az áruházakban. Megindul egyes helyeken a leárazás, bár a nagyobb hullám januárban várható. És megindul a cserebere is, a nem tetsző, rossz méretű, kétszer kapott ajándékok cseréje. Jogszabály erre nem kötelezi a kereskedőt, a webáruházak 14 napos elállási jogát kivéve, de a gyakorlat az, hogy cserélnek a kereskedők, ha van mire.

Vannak ennek íratlan szabályai, így célszerű eleve olyan helyen vásárolni, ahol nyugtát is adnak, azt pedig nem árt őrizni (nem kell átadni az ajándékkal együtt, csak figyelni kell, mekkora az öröm az átadást követően). A portékának természetesen hibátlannak kell lennie, a szamárfüles könyv, letaposott cipő, a leejtett és emiatt sérült mobiltelefon nem nyerő a csereberében.

Teljesen más kérdés a minőségi reklamációk intézése, ahol a jótállással érintett termékek körében szükséges a jótállási jegy (tehát jó, ha adnak a boltban), de ezen túl létezik a minden termékre érvényes szavatosság jog is, amikor feltételezhető, hogy egy zokni, vagy fakanál már az eladás pillanatában hibás volt (kivétel a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszer, vegyi áru). Javítás, csere, árleszállítás, végső soron a vételár visszatérítése a jogorvoslati lehetőségek, amelyekben figyelemmel kell lenni arra is, hogy ne jelentsen aránytalan terhet a szolgáltatónak. Persze, végső soron a vásárlót kár nem érheti.