A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a becsült nettó 172 millió helyett nettó 178 millió forintért alkotja újra a budavári palota egykori Szent István termének kerámia elemeit. A közbeszerzési hirdetmény közzététele nélkül odaítélt szerződést a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. kötötte meg a Zsolnayval, majd tette közzé az eljárás eredményét a Közbeszerzési Értesítőben. Csak a Zsolnaytól kértek ajánlatot, mivel a kizárólagos jogok védelme miatt csak e cég képes a szerződést teljesíteni.
A porcelángyártó feladata a budavári palota egykori Szent István termének Zsolnay kerámiaelemei gyártmányterveinek elkészítése, a gyártása és elhelyezése. El kell készíteni többek közt egy csempekandallót, Szent István király mellszobrát, több kerámia képet, két darab szupraport-képet, egy mázas pirogránit betétlapot és több csempeburkolatokat.
Áprilisban sok embert vett fel a "garázsos" cég
A közbeszerzést a jelenleg állami tulajdonú, a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. bonyolította le (a tulajdonosi jogokat az állam nevében jelenleg a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ gyakorolja). A kormányzati budavári fejlesztéseket koordináló társaságnál március elején még csak hárman dolgoztak, március végén már 132-en, április 6-ától pedig 142 fő - derül ki a Céginfo.hu adataiból. (Korábbi lapinformációk szerint az állami bürokráciacsökkentés jegyében megszűnő intézmények között lenne a Forster Központ is, a feladatait a Miniszterelnökség és a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. venné át.)
A Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. neve 2014 decemberéig Wipark Budavár Garázsüzemeltető Kft. volt, a tulajdonosa az osztrák Wipark Garagen AG és a Raiffeisen Ingatlan Zrt. voltak. Ez a magáncég kezdte el tíz évvel ezelőtt a budai Vár négyszintes mélygarázsának építését a várfal alatti Csikós udvarban (a Csikós udvar felszínén épül fel az újraálmodott, korábban elpusztult Királyi lovarda). A kft. 2013 decemberében került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába.
Hárommilliárd a Várgarázsra
A Miniszterelnökség mostani tervei szerint az állami tulajdonba vett és befejezett mélygarázst várhatóan nyártól használhatják majd az autósok, de már dolgoznak a beruházás következő ütemén. A kormány 2013-ban 1,7 milliárd forintot, 2015-ben pedig további 1,3 milliárdot csoportosított át a Várgarázs-projekt befejezésére. A már elkészült garázsrész szolgálja ki a turistákat, a bővítést pedig a Miniszterelnökség használhatja majd, így az oda érkezők közül csak a protokollvendégek és a miniszterek hajthatnak autóval a Várba - hangzott el a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének április eleji ülésén.
Eldurvult a harc a Zsolnayért
A Zsolnay Porcelánmanufaktúrának milliárdos nagyságrendű megrendeléseket hozhatnak a következő évekre tervezett műemléki munkák. Több mint százötven védett középületet díszítettek Zsolnay kerámiával, ezek most felújításra szorulnak.
Valószínűsíthetően a jelentős megrendelések miatt durvult el a harc a cég birtoklásáért. A gyár többségi tulajdonosa a szír származású zürichi üzletember, Bachar Najari, míg a kisebbségi a pécsi városi vagyonkezelő és a pécsi önkormányzat.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra a múlt héten olyan dokumentumot tett közzé, amely bizonyítja, a kisebbségi tulajdonos pécsi vagyonkezelő értékesíteni kívánja részvényeinek egy részét egy cégcsoportnak, amely a zrt. többségi tulajdonosát is megkereste vételi szándékával. A magyar kormány a nemzeti vagyonra hivatkozva februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a többségi magántulajdonban lévő Zsolnayt, ám erről előzetesen nem értesítette a többségi tulajdonost. A Zsolnay másnap kiadott közleményében azt írta, hogy megdöbbent a kormány lépésén; korábban erőszakos kivásárlási szándékot érzékelt, s információi szerint egy magyar építőipari vállalkozás (amely megkereste az adásvétel ügyében az önkormányzatot is) követelésvásárlási ajánlatot tett a Zsolnay MFB Zrt. felé fennálló tartozásaira vonatkozóan. Az ügy részleteiről itt olvashat.