Egy olyan időszakban, amikor folyamatosan negatív csúcsot dönt a felszámolások száma, amikor a magas munkanélküliség, a gyenge bizalom és a reáljövedelmek csökkenése miatt padlón a háztartások fogyasztása, sok vállalatnak jelentheti a túlélést, ha sikerül beszállítóként szerepet vállalnia egy Magyarországon működő nagyvállalatnál. Ráadásul a kormány is olyan stratégiai keretmegállapodást köt mintegy harminc külföldi befektetővel, amely az innovációs tevékenység támogatása és aa képzési együttműködés mellett a beszállítói láncban a magyar részvétel növelésére fokuszál.

Ez azonban nem könnyű, hiszen a Napi Gazdaság által megszólaltatott cégek mindegyike arról számolt be, hogy - mindamellett, hogy stabil beszállítói háttérrel rendelkezik - a bekerüléshez számos "komoly és komplex" követelménynek kell megfelelni. Ezért is indította el a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a Beszállítói Programot, melynek fő célja, hogy finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási hátteret biztosíthasson a hazai beszállítóknak - tudtuk meg az állami szervezettől. A HITA szerint azért is szükség van a programra, mert a tapasztalataik szerint a kisvállalkozások nagyon nehezen tudnak kontaktust, üzleti kapcsolatot teremteni a multinacionális cégekkel. Pedig erre szükség lenne, hiszen változnak az idők, a globalizáció terjedésének köszönhetően megnyíltak a nemzetközi piacok, így a magyar beszállítók is könnyen kijuthatnak a nemzetközi piacokra, ám ez egy kétélű fegyver, hiszen ennek köszönhetően itthon is meg kell küzdeniük a külföldi vetélytársakkal.

A magyar beszállítók erősségei és gyengeségei

Ugyanakkor beszállítóvá csak több éves, az egész céget teljesen átfogó technikai, technológiai, mentális és szemléletmód-fejlesztési folyamatotok integrálásával válhat egy cég a HITA szerint, ám ez folyamatos fejlesztési, fejlődési kényszert is hordoz magával, hiszen a láncból könnyű kikerülni, elég ehhez néhány minőségi hibás teljesítés, vagy határidőcsúszás.

Bár a HITA szerint a magyar cégek többsége technikailag, technológiailag jól felszerelt, és erősek a kreativitásban, a rugalmasságban, a technológiai megoldások kidolgozásában és a fejlesztésében, továbbra is vannak olyan területek melyek állandó gondot okoznak. Ilyen például a minőségmenedzsment, vagy az, hogy nagyon sok vállalkozás nem tud versenyképesen árat képezni, de máig gyakran előfordul az is, hogy hiányzik a magas szintű műszaki nyelvtudás. A szervezet szerint ezen kívül a kooperációban is fejlődniük kell a cégeknek, hiszen kevés a szakosodott cégek közötti együttműködés, amivel pedig magasabb fokú termékeket tudnának előállítani. Ugyancsak kevés a mérnöki irodákkal való fejlesztési együttműködés, közös laborok, minőségbiztosítási egységek együttes alapítása is sokat jelenthetne a nemzetközi versenyben. A cégek döntő többsége tehát fél a másikkal együttműködni, közösen fejlődni, ezért inkább nem ruház be bizonyos dolgokba, vagy túlvállalja magát.

Nehéz bekerülni...

Pontos képet a beszállítók helyzetéről azonban csak úgy kaphatunk, ha megtudjuk, hogy mit gondolnak róluk a Magyarországon dolgozó multinacionális cégek. Sokaknál alapból nehéz a bekerülés, mivel az anyacég már rendelkezik egy globális hálózattal, amelyen nem változtatnak. Ilyen például a Komáromban (még) gyártó Nokia, amely megkeresésünkre, miszerint a beszállítóinak hány százaléka magyar, a következő választ adta: "mint globális vállalat a Nokia a globális beszállítói hálózatával dolgozik világszerte". Szerencsére nem mindenhol ilyen nehéz a beszállítóvá válás, ám a trend, miszerint főképp külföldi cégek a beszállítók, minden általunk megkérdezett nagyvállalatra jellemző. A Magyar Suzuki Zrt.-nél például a beszállítók 30 százaléka hazai cég, az Audi Hungaria Motor Kft.-nél tíz százalék alatt van ez az arány, míg a Siemenstől azt a választ kaptuk, hogy a magyarországi cégcsoportjának idegen - azaz nem Siemens-érdekeltségű - beszállítóinak aránya 85 százalék.

Azt, hogy ebbe a körbe nehéz bekerülni, mindegyik nagyvállalat megerősítette, a Suzukinál például kiemelték, hogy a várhatóan nem változik ez az arány a közeljövőben, mivel a jelenlegi modell paletta alkatrészeinek ellátása folyamatos, és az együttműködések általában hosszabb távra szólnak. Hasonlóan nyilatkoztak a Siemensnél is, miszerint a szigorú logisztikai és pénzügyi feltételek miatt nem tudják a magyar beszállítók kiszorítani a külföldieket, ám ugyanakkor hangsúlyozták, hogy továbbra is keresik a hazai partnereket.

A 20-25 magyar beszállítóval dolgozó McDonald'snál azt emelték ki, hogy miután stabil a hátteret nyújtanak a partnercégek, így új beszállító belépésére leginkább csak olyan promócióknál van lehetőség, ahol a meglévő beszállítók nem rendelkeznek a szükséges termékkel - ilyen volt a legutóbb például a "Hazai ízek" promócióban szereplő Kolbászburgerben lévő hartai kolbász.

...de az esély adott

Arra a kérdésünkre, hogy elégedettek-e a magyar beszállítóikkal, egybehangzó igen volt a válasz az általunk megszólaltatott cégeknél. Az étteremlánctól megtudtuk, hogy vannak olyan partnercégeik, akikkel immár 24 éve dolgoznak együtt, tőlük elvárják, hogy folyamatosan fejlesszenek, beruházzanak annak érdekében, hogy nagy mennyiségű árut, magas élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelve egyenletesen magas minőségben és versenyképes áron szállítsanak a számukra. A McDonald's-nál hangsúlyozták, hogy egy kiválóan dolgozó beszállító előtt könnyen megnyílhat a regionális piac: példaként a Mezőker Kft.-t említették, amely hazai beszállítóból vált 2011-ben regionális hagymaexportőrré.

A Suzukinál az elégedettség mértékét jól mutatja, hogy évek óta magyar kkv nyeri el az év beszállítója címet, míg az Audinál azt emelték ki, hogy az elmúlt években folyamatosan arra törekedtek, hogy növeljék a magyar partnercégek arányát, így Győrben már negyven munkatárs dolgozik azon az osztályon, ahol kis értékű alkatrészek beszerzésével foglalkoznak nem csak a győri vállalat, hanem az egész konszern számára. Mint írják, e törekvést a Volkswagen konszern is támogatja, ezért is hozták létre Budapesten egy központi beszerzőirodát, mely az egész konszern számára kutatja fel a lehetséges magyarországi beszállítókat. (Más forrásaink ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy ha egy cég autóipari beszállítóvá válik, a szigorú minőségi követelmények teljesítésén túl arra is fel kell készülnie, hogy időről-időre lejjebb kell szállítania az általa gyártott alkatrész árát.)

A Siemens magyarországi cégcsoportja továbbra is keresi a hazai partnereket és hozzátették, hogy a bevált szállítóik számára az anyaházi kapcsolataikon keresztül nemzetközi piacot is megnyitják nekik. A jó kapcsolatot a HITA is hangsúlyozta, mint mondták nem véletlen, hogy a befektetők, az itthon letelepült nagyvállalatok és egyéb cégek minden hivatalos és informális fórumon pozitívan nyilatkoznak a hazai beszállítói háttérről. A szervezet szerint éppen ezért nehéz lenne bárkit is kiemelni, ugyanakkor megemlítették a fajszi Pata Kft.-t, amely a Suzuki több évtizedes stabil beszállítója tudott maradni, többször is elnyerte a japán cégtől az év beszállítója címet, a debreceni Hajduautót, mely néhány évtizede még csak a fehéráru gyártásáról ismert Hajdu cégen belül, komoly diverzifikálós tevékenység után önálló, például a Daimlernek is beszállító járműipari céggé vált, vagy a békéscsabai Csabacastot, melyet most záruló öntészeti beruházása Európa vezető járműipari alumíniumöntő cégei közé emelte.