Az idei első félévben folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a boltos kiskereskedelmi hálózatban. A KSH adatai szerint évről-évre folyamatosan mennek végleg tönkre a kisboltok és az elmúlt öt esztendőben mindig csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma - olvasható a kereskedelmi szakblogon.

Hiába nő 2013-tól folyamatosan a forgalom, a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Véletlen egybeesés, de miközben a forgalom 20 százalékkal bővült az elmúlt öt évben, a boltok száma ugyanilyen arányban csökkent.

Kapcsolódó

Idén az első félévben az élelmiszerboltok száma félezerrel, a különféle iparcikk üzletek száma pedig kétezerrel csökkent. De ezek az adatok csak a tönkrement, bezárt és a kinyitott új boltok számainak különbsége: a blokkk.com már rávilágított arra, hogy évente tízezrével mennek tönkre és nyitnak új boltok, a KSH adatai csak a különbséget jelentik. De végül több üzlet zár be végleg, mint amennyi új nyit.

Jelenleg 2 936 településen van bolt, de ezen települések száma is csökkent fél év alatt kilenc faluval, ahol úgy zárt be a bolt, hogy helyben már nem lehet vásárolni. 2013 első félévéhez képest viszont 53-mal több olyan település van, ahol van kisbolt.

A végleg tönkrement boltok 85 százaléka olyan kisvállalkozás, amelynek egy, vagy legfeljebb öt üzlete van. És a mérleg másik oldalát is nézve valamelyest nőtt a 20 üzletnél nagyobb láncok száma.

Csőstül jön a baj, de célzott segítség nem érkezik

A kisboltok tönkremenetele több oknak köszönhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak - nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is - adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is.

Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben.

A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.

A plázastop fékezte valamelyest az élelmiszeres multiláncok terjeszkedését (hiszen miattuk vetette be a kormány ezt a fegyvert, bármit is állít a szabályozás összehangolásáért felelős miniszteri biztos), de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat. Egyébként inkább több kivételt és célzott támogatást kellene adni nekik, a nagyok adminisztratív korlátozása csak kevés teret enged.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a magyar kiskereskedelmi bolthálózat Európában az egyik legelaprózottabb. Ez azt jelenti, hogy egy magyar bolt az átlagosnál kevesebb vásárlót szolgál ki, tehát ebben a viszonylatban a hatékonysága, versenyképessége gyengébb.