Saját országuk helyzetét átlagosan 5,2 pontra értékelték a megadott, 1-10-ig terjedő skálán a megkérdezettek, szemben az egy évvel korábbi 4,9, illetve a 2016-os 4,8 ponttal.
A személyes helyzet alakulásánál az elmúlt öt évet vizsgálva trendszerű javulás látszik, hiszen ebben az időszakban 4,8-ről 5,8 pontra emelkedett a 17 ország összességére kiszámolt érték. Magyarország ugyanakkor elmarad az átlagtól, bár a javuló trend nálunk is kitapintható: a 2014-es 4,2 ponttal szemben idén már 4,6-et mutatott ki a felmérés.
Európai átlagban 47 százalék többet szeretne fogyasztani a jövőben a jelenlegihez képest, míg 45 százalék többet szeretne félretenni, viszont nagyok az országok közi eltérések (mivel nem vagylagos volt a választási lehetőség, ezért a két válasz aránya 0 és 100 százalék között bármekkora lehet) - mondta Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatója.
Furcsa helyzet alakult ki Közép-Európában: amíg a csehek 69 százaléka szeretne többet fogyasztani és 39 százaléka többet megtakarítani, addig a szlovákoknál 73, illetve 37 százalékét volt a két válasz aránya - ehhez képest a magyaroknál csupán 28 százalék választotta a több fogyasztást, míg 43 százalék a több megtakarítást. A román arányok a cseh és a szlovákhoz hasonlítanak: 67, illetve 47 százalék.
A jelek szerint a magyarok a régiós országokhoz képest szavakban óvatosabbak a - de a valóságban egyre inkább felbátorodnak. Ezt jelzi, hogy a Cetelemnél 2017-ben a személyi kölcsönök állománya már meghaladta válság előtti csúcsot - mondta Szabó. Az új kihelyezéseknél a piaci súlyuk jelenleg 9 százalék.
Fotó forrása: Csák Csongor.