Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok zöme még nincs felkészülve a zöld átállásra – derül ki a K&H fenntarthatósági indexét megalapozó kutatásból. 

A magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseit jelző index jelenleg 38 ponton áll, ami ugyan egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest, de azonos a 2022 első félévében mért értékkel.

Kapcsolódó

„Ezek a mutatók félévről félévre enyhén ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagy mértékben függenek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és üzleti kilátásaitól” – emeli ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Az immár ötödik féléve végzett felmérésből kiderül, hogy nem változott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek készítenek fenntarthatósági stratégiát.

A vállalatoknak változatlanul csupán kis része (14 százaléka) foglalja írásba ezen a téren a terveit.

Az is jellemző, hogy a vállalatoknál a fenntarthatósági törekvések menedzselésének feladata a korábbinál alacsonyabb szintre került.

Nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy azt tervező (9 százalék) vállalatok arányában.

Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya (89 százalék) sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során, viszont az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29 százalék számára fontos vagy kiemelt kérdés ez. 

Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37 százalék helyett most mindössze 31 százalék gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat beszállítói megválogatásánál.

Folyamatosan nő ugyanakkor azoknak a cégvezetőknek az aránya (jelenleg 76 százalék), akik az EU karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak és annak pontos célját is ismerik. Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen (2 százalék helyett immár 4) gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás.

„Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD irányelvének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket” – hangsúlyozza Suba Levente. Hozzátette:

a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést.

Így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer.