Elsősorban azért lehet sikeres a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, mert olyan vállalkozások is hitelhez juthatnak vele, amelyek számára magasabb kamatszint mellett nem lett volna rentábilis a beruházás vagy a forgóeszköz-beszerzés - mondta Soltész Gergő a Portfolio.hu-nak.
A bankszektor számára is kifejezetten pozitív, hogy részben az olcsó forrás hatására érdemben élénkült a hitelkereslet a kkv-k körében. Ez az elmúlt évekhez képest jelentős hitelkiáramlást tett és tehet lehetővé. Örömtelinek nevezte az új (az MNB eddigi adatai szerint 60 százalék) és a beruházási célú hitelek (30 százalék) magas arányát az első körben. Az FHB esetében ráadásul mindkét szám magasabb volt a piaci átlagnál: a kvóta közel kétharmadát új hitelek tették ki, a beruházási hitelek aránya pedig meghaladta a 40 százalékot.
A hitelprogram első körében felülreprezentáltak voltak a megfelelő jövedelmezőséggel, kielégítő tőkehelyzettel és jó likviditással rendelkező vállalkozások, amelyeknek az aránya - mivel a hitelkeresletük egy részét már kielégítették a bankok - természetszerűleg kisebb lesz a második ütemben. Kérdésünkre, hogy a 2,5 százalékon fenntartott maximális banki kamatmarzsba beleférhetnek-e a kevésbé jó ügyfelek is, Soltész azt mondta, a 2,5 százalékos kamatmarzs nem kiugró, de akár hosszú távon is elfogadható jövedelmezőséget biztosíthat. Azon vállalkozások felé, akik kockázati besorolásuk és a hitelprogram árazása miatt nem férnek bele a Növekedési Hitelprogramba, a normál, piaci árazású hitelezés élénkülhet, különösen a nyári hónapokhoz képest, amikor a bankok elsősorban a hitelprogramban nyújtott hitelekre összpontosították tevékenységüket.
A növekedési hitelprogram második körével kapcsolatban kérdés, mekkora azon, hitelképes vállalatok aránya, amelyek az első ütem 3 hónapos időkerete miatt előre hozták hiteldöntésüket, így a közeljövőben nem támasztanak új keresletet. Az előbbre hozott beruházások hiánya éreztetheti hatását a közeljövőben, de 2014 végéig sokkal több beruházás valósulhat meg az olcsó hitelnek köszönhetően, mint a Növekedési Hitelprogram nélkül. Többek között azért is, mert a most kezdődő, hosszabban elérhető lehetőséget a komplexitása miatt időigényesebb pályázatok, fejlesztések, beruházások előtt álló vállalatok is ki tudják majd használni. Soltész szerint az FHB ennek támogatásában kifejezetten aktív kíván lenni, amiben a magyarországi döntésközpont és a dinamikus bővülésre építő vállalati stratégia döntő szempont.