A korábbi szabályok szerint a magánszemélyek javára teljesített, személyi jövedelemadó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső javadalmazások csak 12 millió forintos értékhatárig voltak teljes mértékben elszámolhatók a támogatás alapjában, a felettes részre már 50 százalékos korlát vonatkozott. A most elfogadott törvénymódosítás a belföldi magánszemélyek esetében ezt a korlátozást teljesen megszüntette, míg a külföldi magánszemélyek esetében a korábban is alkalmazott 3 millió forintos értékhatár maradt érvényben - írja az Andersen Magyarország adótanácsadó cég közleményében.

A Mozgóképről szóló törvény most elfogadott módosítása eltörli a belföldinek minősülő magánszemélyek részére fizetett javadalmazás elszámolhatósági korlátozását, azzal, hogy szigorú szabályokhoz köti, ki minősülhet belföldi magánszemélynek. Eszerint, a törvény azokat a magyar, EGT vagy harmadik országbeli állampolgárokat tekinti belföldi magánszemélynek, akik életvitelszerűen Magyarországon élnek, vagyis akik a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját megelőző hároméves időszakban megszakítás nélkül rendelkeztek bejelentett magyarországi lakóhellyel. (A filmtörvény belföldi magánszemély fogalma nincs közvetlen összefüggésben az adóügyi illetőséggel - jegyzik meg az adótanácsadók.)

Kapcsolódó

Növekszik az adminisztráció

A költségellenőrzési eljárás során az életvitelszerűség igazolása a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kötelezettsége lesz, ezért a magyar állampolgár magánszemélyek esetén érdemes már előre elkészíteni egy nyilatkozat mintát, amelyet szerződéskötéskor azonnal alá is lehet íratni az adminisztrációs kötelezettség megkönnyítése érdekében. Emellett érdemes a folyamatokat úgy kialakítani, hogy az EGT, illetve harmadik országbeli állampolgárok dokumentumainak másolata is része legyen a filmirodai elszámolási dokumentációnak, ügyelve a GDPR szabályokra is - javasolja az Andersen.

Ennek igazolására magyar állampolgár esetében a magánszemély erről szóló nyilatkozata vagy a (három éves tartózkodást igazoló) lakcímkártyájának másolata, EGT-állampolgár esetében a három éves tartózkodást igazoló regisztrációs igazolás vagy az állandó tartózkodási kártya másolata, harmadik országbeli állampolgár esetében pedig az EK vagy nemzeti letelepedési engedély másolata szolgál majd

Amennyiben nem igazolják, hogy a foglalkoztatott belföldi magánszemélynek minősül, a Nemzeti Filmiroda automatikusan külföldi személynek fogja tekinteni, így a 3 millió forintos értékhatár kerül érvényesítésre a közvetlen magyar filmgyártási költség összegének megállapításakor.

A fenti módosításokat a folyamatban levő eljárásoknál is alkalmazni kell, vagyis a belföldi magánszemélyeknél az értékhatár megszűnése és az ehhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettség a 2022. január 1-jei hatályba lépést követően benyújtott költségellenőrzési eljárásokra fog először vonatkozni (tehát akár már a 2021 decemberi, vagy a 4. negyedévre benyújtott elszámolásokra is) - ismertetik a változás lényegét az adótanácsadók.

Évi 300 produkció, 20 ezer szakember

Magyarországon évente átlagosan 300 filmes produkció gyártását regisztrálják; az összköltés 2016-ban lépte át először a 100 milliárd forintot. A volumennövekedés szinte folyamatos, a 2020-as megtorpanás után 2021-ben ismét rekordot dönthet az ágazat a Nemzeti Filmirodához beérkezett előzetes regisztrációk alapján. Míg 2019-ben a közvetlen filmgyártásra nyilvántartásba vett összeg meghaladta a 164,4 milliárd forintot, az idén már átlépheti a 200 milliárd forintot. A fejlődés motorja a nagyköltségvetésű, nemzetközi filmek gyártása - írta a Nemzeti Filmintézet az idei várakozásairól az egyik novemberi közleményében. A filmes ipar közel 20 ezer szakembernek ad munkát.