Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.

A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe.

Olvasónk írta:

Tisztelt Financiológus!

Aggódva figyelem a napi történéseket, és féltem az eddig nehezen félretett megtakarításomat. Megtakarításom egy része a Magyar Államkincstárnál van állampapírban. Az állampapírokra is vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája? Esetleges államcsődnél mi lesz a megtakarításommal?

A megtakarításom másik része önkéntes nyugdíjpénztári betétben van, ami jelenleg nagyon mínuszos. Úgy tudom ezek nem tőkegarantáltak, vagyis a nyugdíjra félretett összeg el is veszhet. Az állam ezt valahogy próbálja "orvosolni", vagy sorsára hagyja a nyugdíjas éveikre takarékoskodó embereket?

Bízom abban, hogy a csőd nem következik be. Várom válaszukat.

Tisztelettel Angéla

A Financiológus válasza:

Kedves Angéla!

A múlt héten is részben hasonló témájú levélre válaszoltam, kérem, nézze meg az akkori írásomat, abban is találhat hasznos információkat. Levele alapján úgy gondolom, gondosan fektette be a pénzét. A Magyar Államkincstárnál lévő állampapírjai biztonságban vannak, azokra a lejáratkor a magyar állam ki fogja fizetni a névértéket és a kamatokat.

Az állampapírokra - ahogyan más értékpapírokra sem - nincs OBA-garancia. Az OBA csak a bankbetétekre vállal garanciát betétesenként 100 ezer eurós összeghatárig. Ez azért lényeges, mert a bankbetétek ott vannak a bankok mérlegében kötelezettségként nyilvántartva, de nincsenek bent teljes egészében a bankokban. A bankok ezt a pénzt kihelyezik hitelként másoknak, így forgatják meg. Ha csődbe megy egy bank, nem tudja az összes betétesét kifizetni, hiszen a pénzük nincs bent, kint van hitelként másoknál. Ilyenkor segít az OBA.

Az állampapíroknál, értékpapíroknál erre nincs szükség, mivel azok nincsenek odaadva másoknak, megvannak hiánytalanul a letétkezelőnél, a tulajdonos bármikor hozzájuk férhet. Ha csődbe megy egy brókercég, befektetési szolgáltató, akár az államkincstár is - bár ennek az esélye nagyjából nulla -, az ön értékpapírjai akkor is meglesznek a letétkezelőnél, kiadja azokat hiánytalanul a végelszámoló. Egyetlen kivétel lehet, ha a befektetési szolgáltató ellopta az értékpapírokat - ilyen volt a 2015-ös brókerbotrányokban -, ebben az esetben a Befektető-védelmi Alap (Beva) áll helyt, az eltűnt értékpapírokat megtéríti a tulajdonosuknak 100 ezer eurós összeghatárig.

Ne aggódjon az állampapírjai miatt, az államkincstárnál nem fognak elveszni, az állam pedig - tekintettel arra, hogy korlátlan mennyiségben tud pénzt nyomtatni - mindig ki tudja fizetni a forint adósságait. Nem valószínű egy államcsőd Magyarországon, az állam el tudja adni a kötvényeit, a hitelminősítők szerint is stabil a helyzete, és ha bármi veszély fenyegetné, akkor valószínűleg olyan nemzetközi szervezetek, mint a Nemzetközi Valutalap (IMF) segítenének neki. Remélhetőleg most nem lesz erre szükség, bár a 2008-as válságban néhány éven át valóban az IMF segített az államadósság finanszírozásában Magyarországnak, ahogy több más európai uniós országnak is (pl. Spanyolország, Írország, Portugália, Olaszország, Ciprus, Görögprszág), egyik sem ment csődbe. 

Befektetési tanácsot nem adhatok, de arra érdemes figyelnie, hogy olyan állampapírban tartsa a pénzét a kincstárban, amely felveszi a versenyt a mostani magas inflációval. A korábban népszerű Magyar Állampapír Plusz erre alacsony kamata miatt már nem alkalmas. Ha abban van a pénze, akkor érdemes lehet inflációt követő Prémium Magyar Állampapírra átváltania, vagy pedig olyan fix kamatozású kötvényre, amelynek magasabb a kamata. Ebben az esetben annak is célszerű utánajárni, hogy az adott kötvényre kell-e kamatadót fizetni.  

A másik kérdése az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos. Valóban gyengén teljesítettek a pénztárak az elmúlt hónapokban, erről itt írtunk. Gyakorlatilag alig van most olyan önkéntes nyugdíjpénztári portfólió, amelyik pluszban lenne az év eleje óta. 

Azt nem írta, hogy melyik pénztárnál és milyen portfólióban van a megtakarítása, de azt jól tudja, hogy ezekre a megtakarításokra nincs tőkegarancia, az állam sem vállal rájuk ilyen garanciát. A magánnyugdíjpénztárak esetében felállították a Pénztárak Garancia Alapját, amely garanciát vállalt egyebek mellett arra is, hogy nyugdíjszolgáltatás esetén kipótolja a magán-nyugdíjpénztári tag egyenlegét a hozamgarantált tőke erejéig, az önkéntes pénztáraknál viszont ilyen intézmény nem működik. 

Ugyanakkor hosszútávon nézve az önkéntes pénztárak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint jól teljesítenek, stabilan 2-4 százalékos éves reálhozamot érnek el. Jelenleg a pénztárak nem szerepelnek jól, mivel sem a tőzsdék, sem az állampapírpiac nem teljesítenek jól. Volt már korábban is egy-két rossz évük a pénztáraknak, például 2008-ban. Ha viszont nem sürgős a pénz kivétele, akkor azt javaslom, hogy várjon néhány évet. Ha elkezdenek csökkenni az állampapír-piaci hozamok, ismét emelkednek a tőzsdék, akkor a nyugdíjpénztárak is gyorsan magukra találnak majd, és visszahozzák a veszteségeiket. Ez történt a 2008-2009-es válság után is. 

Ha nagy szüksége van hirtelen pénzre, és mínuszban van a pénztári számlája, akkor azt javaslom, egyelőre ne a pénztári a megtakarítást bontsa meg, még akkor sem, ha közben eléri a nyugdíjkorhatárt, inkább váltson vissza a kincstárnál tartott állampapírokból, azokon valószínűleg kisebb lesz a veszteség. 

Ha Önnek is bármilyen pénzügyi kérdése, problémája akad, írjon nekünk bizalommal a [email protected] címre!