A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
A cégeknek igazolniuk kell székhelyhasználatuk tényét és jogszerűségét. Ezt akkor is meg kell tenniük, ha bérelt irodában vagy a tagok ingatlanában működnek. Ezt az igazolást okiratba kell foglalniuk, s a normál szabályok szerint ügyvéddel kell elektronikus úton megküldeni a cégbíróságnak.
A procedúra első látásra értelmetlennek tűnik, ám a fiktív társaságok kiszűrését megkönnyítheti a jövőben az adatok alapján egy adatbázis felállítása. A semmire sem reagáló cégek adószámát törölhetik is, így jó eséllyel a fiktív cégek eltűnnek. Persze nem egy pillanat alatt. Hasonlóan alakult a beszámolók kötelező benyújtása is: a bedöntött, nem működő, csak adósságot és tartozást halmozó, jellemzően felszámolásra jutó cégek tízezres számban hullanak ki éves szinten. Mivel beszámolót többszöri felszólításra sem nyújtanak be, felfüggesztik, majd törlik az adószámukat, de a teljes tisztuláshoz évek kellenek. Ezt a feladatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, a cégbíróság nem törölhet adószámot.
Szintén pluszadatot kell szolgáltatniuk a cégeknek a tagjaikról és képviselőikről: születési helyük, dátumuk, lakcímük és anyjuk neve lesz a kitöltendő − nem magánszemélyeknél pedig az adószám. A részvénytársaságok kötelesek az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal, illetve minősített többséget biztosító befolyással rendelkező természetes személy részvényes születési idejét, anyja nevét, nem természetes személy részvényes esetén pedig a cégjegyzékszámát feltüntetni. De ez sem oldja meg azt a problémát, ha a többségi részvényes személye nem ismert.