Az idén létrehozott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alá tartozó foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szeptember 27 és október 15 között folytatta le a személy-és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint takarítási tevékenységet végző munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálatát - derül ki a nemrég nyilvánosságra került jelentésből.

A vizsgálat 871 vállalkozás - 2 181 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 70 százalékánál (607 darab) tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 61 százalékát (1 333 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 122 darab munkaügyi bírság kiszabása, valamint 183 szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezés, 340 szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozat várható.

A legutóbb, 2017-ben lefolytatott vagyonvédelmi célvizsgálaton tapasztaltakhoz képest az eredmények csak enyhén javuló képet festenek. Akkor a hatóság 1 026 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 76 százalékánál (776 darab) tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont 2 592 munkavállaló 68 százalékát érintették (1 768 fő).

Sok helyen a cégstruktúrát is a csalásokhoz igazítják

A jogsértéssel érintett munkavállalók közül 14 százalékánál (252 fő) volt megállapítható a feketefoglalkoztatás. Ami a feketefoglalkoztatás megjelenési formáját illeti, mindkét ágazatban a bejelentés nélküli foglalkoztatás érintette a legtöbb munkavállalót és nagy arányban jelent meg még a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, mely inkább a személy- és vagyonvédelmi szektor sajátossága - állapítja meg a felügyelet.

A személy- és vagyonvédelmi, továbbá a takarítási tevékenységet folytató vállalkozásoknál gyakori az utólagos, késedelmes bejelentés, sok esetben csak utólag „értesítik” róla a munkavállalókat, hogy cégváltás történt és utólag viszik nekik a munkaszerződéseket is. A munkavállalók alapvető, garanciális joga sérül, hiszen sokszor azt sem tudják megmondani, hogy éppen melyik cég a munkáltatójuk és kitől várják a fizetésüket.

Különösen a személy-és vagyonvédelemben a munkaszerződés írásba foglalásának hiánya a munkáltatók gyakori változásaira vezethető vissza, mivel a tapasztalatok szerint körülbelül 3-4 havonta változik a munkavállalók munkáltatója, melyről az érintettek nem is tudnak, ezért a munkaszerződések írásba foglalása és az adóhatósági bejelentések teljesítése is gyakran visszamenőlegesen történik meg.

Kapcsolódó

A felügyelet szerint a legtöbb munkavállalót a munkaidő-nyilvántartással és munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok érintették foglalkoztatási mindkét területen. A szabálytalanságok a jogsértések 29 százalékát adták és 698 munkavállalóra terjedtek ki.

A vagyonvédelemben a munkaidő beosztásáról a munkavállalókat írásban nem tájékoztatták, több munkavállaló panaszkodott arra, hogy a szolgálatvezető pár órával a szolgálat megkezdése előtt küld értesítést, hogy szolgálatba kell lépnie, a munkát fel kell vennie. 

A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya jellemzően szándékos, hiszen ezek miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

A hatóság azt is megállapította, hogy a munkavállalók jogviszonyát többnyire bejelentik, azonban a visszajelzések alapján vélelmezhető, hogy járulékot nem fizetnek utánuk. Amint egy adott cég a foglalkoztatotti létszámtól függően az adóhatóság számára is feltűnő járulékmennyiséget „spórolt meg”, a céget „eldobják” és jön egy új cég. A vagyonvédelmi cégek az állandó munkáltatóváltással azt is „meg akarják oldani”, hogy a munkavállalóknak ne kelljen szabadságot kiadni, így minden munkáltatónál csupán néhány hónapig dolgoznak, a szabadság kiadása elmarad.

Sok a visszaélés másutt is, de a feldolgozóiparban kevés

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2021. évi ellenőrzési tervén felül október 18 és november 5 között folytatta le a munkaidőkeretre és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének rendkívüli célvizsgálatát. Ennek indoka az volt, hogy közérdekű bejelentés és sajtóban megjelent hírek alapján egyes munkáltatók a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalókat a járványhelyzet miatt a munkaidőkeret adott időszakában kevesebb munkaórára osztották be. Ennek következtében a munkaidőkeret végén úgynevezett „mínusz órák” keletkeztek, melyet a munkáltatók a munkavállalóktól munkabérelőleg jogcímen visszaköveteltek és a kifizetett munkabérből levontak vagy szándékukban állt levonni.

A rendkívüli célvizsgálat egyebek közt az építőiparra, a kereskedelemre és a vendéglátásra terjedt ki, és fokozottan érintette azokat a területeket, ahol a munkavállalókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, így a gépipari és feldolgozóipari ágazatra nagyobb hangsúly került.

A vizsgálat 759 vállalkozás - 10909 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést, de azok a vizsgálatba vont munkavállalók mindössze 23 százalékát érintették. A munkavállalók alacsony jogsértési aránya arra vezethető vissza, hogy a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató gépipari és feldolgozóipari munkáltatóknál mindössze a munkavállalók 15 százalékát (1236 fő) érintette valamilyen munkaügyi jogsértés.

A jogsértések miatt mindössze 84 darab munkaügyi bírság kiszabása, valamint 130 figyelmeztetés határozat kötelezés intézkedéssel és 350 figyelmeztetés határozat meghozatala várható. Legtöbb esetben a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) fordult elő. Tipikus volt még a munkaidő-beosztás rendelkezéseinek megsértése, illetve szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása.

Felkapta a média az ügyet, ez lett a vége 

A célvizsgálat alapja, mely szerint gyakori, hogy a munkaidőkeret végén keletkezett „mínusz órákat” munkabérelőleg jogcímen visszakövetelik nem igazolódott be. Mindössze egy esetben fordul elő az állásidővel kapcsolatos munkabérből történő szabálytalan levonás. Egy-Bács-Kiskun megyei gépipari foglalkoztató, amely hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazott, az időszak lejártakor a hat hónap alatt, az állásidők során keletkezett „mínusz órákat” - vagyis a munkából való jogszerű távollét tartamára kifizetett díjazást - levonta a munkavállalók béréből. A levonás 70 fő foglalkoztatottat érintett.

A tapasztalatok szerint a gépipari és feldolgozóipari ágazatban munkaerőhiány tapasztalható és a cégek tartanak a munkavállalók elvándorlásától, így inkább pozitív példákkal találkoztak a hatóság munkatársai - összegeznek.