A Transparency International Magyarország (TI) 66 állami céget vizsgált meg abból a szempontból, hogy azok mennyire tartják be a törvényi előírásokat. Kevesen szerepeltek jól: a százas skálán mindössze két cég szerzett 90 pontnál többet. Az átlagos eredmény 46 pont volt, maximális eredményt egy társaság sem ért el. Egyetlen olyan állami vállalat sincs Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot nyilvánosságra hozza.

A cégek általában nem teszik közzé a honlapon az éves költségvetési tervüket, a számukra fontos jogszabályokat és a szervezeti felépítés is hiányzik az internetes felületükről. E közpénzből működő cégek kevéssé átláthatóak és nehezen számonkérhetőek.

A TI által alkalmazott pontozás több szempontot vett figyelembe. A cégek általános átláthatósága mellett vizsgálták a vállalatirányítás integritását, illetve az azt segítő szervezeti megoldások alkalmazását és alkalmazhatóságát. Ezeket az információkat a vállalatok honlapjáról érték - vagy éppen nem érték - el. Az állami cégek erősen különböznek abból a szempontból, hogy mennyire átláthatóak és milyen mértékben alkalmaznak integritási rendszereket, például etikai kódexet, etikai forródrótot, megfelelőségi (compliance) osztályt, stb. A pénzügyekkel és a szállítmányozással foglalkozó cégek átláthatóbbak, mint a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok vagy a közszolgáltatók.

"Az állami vállalatok viszonylagos monopolhelyzete tovább fog csökkenni, hagyományos piacaikon mind többször kerülnek versenyhelyzetbe. A polgároknak is szüntelenül nő az igénye, hogy lássák, hogyan és miből működnek az állami vállalatok. Mindez pedig óhatatlanul növeli az igényt a jobb és teljesebb körű tájékoztatás iránt" - emelte ki a konferencia bevezető előadásában Terták Elemér az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának vezető tanácsadója.

Elzárkozó cégvezetők

A TI kutatásához szükséges interjúk szervezésének a tapasztalatai, elsősorban a magas elutasítási arány azt mutatják, hogy az állami cégek vezetői részéről rendkívül erős az elzárkózás: nem szívesen nyilatkoznak ebben a témában. De még az együttműködő cégeknél is csak kevés helyen lelhetőek fel a vállalati integritást és átláthatóságot elősegítő intézmények és eszközök - ez csak a kifejezetten progresszív vezetésű állami vállalatokra jellemző. A legnépszerűbb a beszerzési szabályzat és a titoktartási nyilatkozat, a legritkábban alkalmazott megoldások közé pedig az etikai forródrót, illetve a külön megfelelési (compliance) osztály tartoznak.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy sok múlik a vállalatvezető gondolkodásmódján. A cégvezetők többsége úgy definiálja a tulajdonosi és politikai elvárásokat, hogy az integritás és a transzparencia megteremtése kimerül a hatályos törvények betartásában, s ezen túlmenően nem foglalkoznak átláthatósági kérdésekkel. Hiányoznak az integritást elősegítő modern szabályozási megoldások, a többség nincs tisztában ezek előnyeivel, a vállalat hatékonyságára gyakorolt pozitív hatásaival.

A törvényi előírásnak kellene lennie a minimumnak

A TI Magyarország úgy véli, a korrupció elleni küzdelem alapja az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a közszférában és a magánszektorban egyaránt. A nemzetközi normákkal összhangban megfelelő garanciák szükségesek a piactorzító magatartás, a tisztességtelen verseny és az összeférhetetlenség kivédésére. Fontos, hogy elváljon egymástól az állam szabályozó, ellenőrző és tulajdonosi szerepe. Az állami vállalatoknak elszámoltathatónak kell lenniük valamennyi érintett fél, köztük az adófizetők felé, hogy nyomon tudják követni adóforintjuk hasznosulását.

A jogszabályi megfelelést minimum követelményként kellene teljesíteniük a cégeknek. A működéssel, vállalatirányítással és etikus üzleti magatartással kapcsolatos releváns információkat egységes, átlátható, könnyen kereshető formában kellene nyilvánosságra hozni a vállalati honlapokon. Az átláthatósági követelményeknek való megfelelést az ellenőrző és felügyelő hatóságoknak nyomon kell követniük és a hiányosságokat szankcionálni szükséges - véli a TI.