Míg tavaly a vendégéjszakák száma a hazai szállásokon 7 százalékkal emelkedett, az 5 csillagos szállodák forgalma 10 százalékkal csökkent. Ez 806 ezer vendégéjszakát jelent. A Központi Statisztikai Hivatal egyetlen másik szállástípusnál sem mért csökkenést, a négy és háromcsillagos szállodáknál sem.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) trend riportja szerint országosan az ötcsillagos szállodák szobafoglaltsága 1,9 százalékponttal, 66,9 százalékra csökkent, míg a szobák átlagára 7,1 százalékkal 41 ezer forintra nőtt. Budapesten a szobafoglaltság 2,3 százalékponttal 75,6 százalékra csökkent, az átlagár 8 százalékkal emelkedett és elérte a 43,3 ezer forintot éjszakánként.
A drágulás miatt maradtak el a vendégek
Bár a luxushotelek közönsége nem az árérzékenységéről híres, most mégis az áremelkedés miatt csökkenhetett a vendégforgalom a felső kategóriás egységekben. Budapest nagyon népszerű úti cél, amelyet jellemzően nem a nagypénzű turisták keresnek fel. Az az ár, amelyet korábban megfizettek egy luxushotelért, most már soknak tűnik és az emberek az alacsonyabb kategóriájú szállásokat keresik - mondta a Napi.hu-nak Kovács István, a MSZÉSZ főtitkára. Egy négycsillagos budapesti szálloda átlagára tavaly 18 600 forint volt.
A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy szálloda teljesítményénél nagyon fontos mutató az egy szobára jutó szállásdíjbevétel, amely az ötcsillagos szállodáknál a fővárosban 4,7 százalékkal emelkedett. A hotelek több mint 75 százalékos kihasználtsága nemzetközi összevetésben is jó eredmény, ennél magasabb szint pedig már nem "egészséges", mert nehezíti a folyamatos karbantartást és az üzemeltetést.
Egy ötcsillagos szoba pár éve még 100 euróba került átlagosan, ez most 150 euró, és aki utánaszámol, könnyen dönthet az alacsonyabb kategóriák mellett. Ugyanakkor más európai nagyvárosokhoz mérve Budapest még mindig nagyon olcsó.
Mit is jelent az 5 csillag?
Bár a hotelek esetében a luxus szinonimája az ötcsillagos, a Hotelstars minősítési rendszerét nem minden szálloda veszi igénybe. Jelenleg mindössze négy ötcsillagos és három ötcsillagos superior hotelt találni itthon. Budapesten egyedül a The Aquincum Hotel Budapest minősíttette magát és kapta meg az 5 csillagot, míg a superior kategóriába a Boscolo Budapest és a Kempinski Hotel Corvinus tartozik. Ezek mellett Sárváron, Tarcalon, Hévízen és Debrecenben van még minősített ötcsillagos vagy superior szálloda. A valóságban azonban sokkal több - főként budapesti - hotel kaphatná meg ezt a besorolást, ha alávetné magát a minősítésnek.
Kovács István szerint a nagy láncokhoz tartozó hotelek úgy gondolják, hogy a nevük már garantálja a minőséget, azért nincs szükség a csillagokra.
Mit kell tudnia egy ötcsillagos szállodának?
A Hotelstars honlapja szerint egy ötcsillagos szállodának az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:- 24 órán keresztül működő recepció, több nyelvet beszélő személyzettel
- Kocsirendező, ajtónálló, londíner
- Concierge szolgáltatás
- étterem
- Minibár, 24 órás szobaszerviz
- A fürdőszobában egyedi kiszerelésű, márkás kozmetikai cikkek
- Internet, PC csatlakozás a vendégszobában
- Szobai széf
- Vasalási, cipőtisztítási szolgáltatás
- Esti ágyazás
- A szolgáltatások anonim tesztelése
Mit mondanak a szállodák?
Mivel a minősítés önkéntes, a statisztikák nem adnak teljes képet a luxusszálloda-piacról. A Napi.hu azért megkérdezte a top budapesti hoteleket, hogy miként értékelik a számokat.
Budapesten a legjelentősebb luxusszállodák körébe 9-10 hotel tartozik, ezek a belváros vonzáskörzetében találhatók - mondta Parti János, a Kempinski Hotel Corvinus Budapest értékesítési és marketing igazgatója, akinek a teljes piacra is rálátása van. Ezek a szálláshelyek mintegy 4 százalékkal adtak el kevesebb szobát, mint 2015-ben. Emellett ugyanakkor átlagosan 9 százalékkal emelték áraikat, ami pedig azt jelenti, hogy - a legfontosabb mutató - az egy szobára jutó árbevétel emelkedett. A szállodák sokkal jobb évet zártak tavaly, mint az azt megelőző évben.
A Kempinski szobafoglaltsága tavaly mintegy másfél százalékkal csökkent, a szobák árai viszont 9 százalékkal emelkedtek, és a szálloda az idei évre további, körülbelül 5 százalékos áremelést tervez. A szobák átlagára tavaly 200 euró között mozgott, a napi szobaár pedig 160 eurótól 7300 euróig terjedt az adókkal kalkulálva.
Az idei eredményeket nagyban befolyásolhatja, hogy a rendezvényszint felújításán esik át a szálloda, így az első negyedévben kevesebb vendéget tudnak fogadni. Így a vendégforgalom éves szinten várhatóan stagnálni fog, míg a szobaárak 4-5 százalékkal emelkednek majd.
A Kempinski bevételei is emelkedtek, de ez természetesen nem csak annak az eredménye, hogy a szobák drágultak. A szállodába egyre több olyan vendég érkezik, akik magasabb kategóriájú szobákat és szolgáltatásokat vesznek igénybe. A szobaárbevétel a teljes forgalmon belül 65-70 százalék körül mozog. Tavaly a konferencia-szolgáltatások és a külső catering volt nagyon népszerű. A belföldi turisták aránya 5 százalék körül alakul.
Az árérzékenységgel kapcsolatban Parti János kifejtette: különbséget kell tenni az egyéni szabadidős turisták és a csoportok között, akik például egy konferenciára érkeztek. Utóbbiakat kevésbé tántorítja el egy 9-10 százalékos emelés és a forgalmuk sokkal jobban előrejelezhető az egyéni vendégekkel szemben.
Árat emelt a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest tavaly, illetve idén is de azt nem árulták el, hogy ez milyen mértékű volt. A szobák ára a 22 százalék adóval számolva 415 és 7990 euró között mozog. Idén arra számítanak, hogy a foglalások száma hozza a tavalyi szintet és több csoportot fogadhatnak, mint 2016-ban.
Nincs másként a Hilton Budapestnél sem, tavaly és idén is többet kérnek a szobákért, amelyek ára adóval 207 és 2070 euró között változik. Az árbevételük ennek megfelelően úgy nőtt, hogy a vendégéjszakák száma csökkent. A Hilton bevételeinek 67 százaléka származik magából a szállásdíjból a többit az egyéb szolgáltatások teszik ki. A hotel optimista az idei évvel kapcsolatban, mert több vendégéjszakára számítanak. A belföldi vendégek száma elenyésző, ahogy az a hazai luxusszállodákban megszokott.
A többi szállodához képest alacsony árakkal, 80-500 euró közötti értékekkel várja a vendégeket a Queen's Court Hotel & Residence is. Az áremelések itt sem maradtak el.
Az átlagtól eltérően az áremelés ellenére növekvő foglaltságról számolt be a Napi.hu-nak a Boscolo Budapest. Ennek megfelelően idén is drágulnak a szobák, amelyeket adóval közel 160 és 1830 euró között kínálnak (ebben nincs benne a reggeli ára). A szálloda - saját bevallása szerint - előkelő helyen végzett tavaly az egy szobára eső árbevétel alapján a budapesti piacon.
A szobaárbevétel 60 százalékot tesz ki a teljes forgalomban, a fennmaradó részhez nagy mértékben járul hozzá a New York Kávéház is. Az idei évet az úszó-vb határozza majd meg, amelynek köszönhetően tovább emelik a szobaárakat. A Boscolo szerint egyébként bőven van még tere az áremelésnek, ugyanis Budapest egyre népszerűbb úti cél de a felső kategóriás szállodák árai még így is elmaradnak például a bécsi vagy londoni hotelekétől. A vendégek 99 százaléka külföldi vagy külföldön élő magyar.
Az Aria Hotel Budapest tavaly megtartotta a 2015-ös árait, de a magasabb kategóriájú foglalások és az egyedi emelések miatt az átlagár így is emelkedett. Az alapdíjak idén sem módosulnak, csak a nagyobb városi események idején kérnek többet a szobákért.
A hotel ugyan nem közölt pontos átlagárat, csak annyit, hogy az az ötcsillagosokénál mintegy 85 százalékkal magasabb (majdnem a duplája). Ebben viszont benne van számos kiegészítő szolgáltatás, amely csak rájuk jellemző. Az árak adóval együtt 262 eurótól 2320 euróig terjedhetnek a szezon függvényében.
A szálloda 2015-ben nyitott, így még nincsenek összevethető forgalmi adatok, 2016-ban viszont már 67 százalékos kihasználtsággal működtek. A bevétel 70 százalékát teszi ki a szállásdíjbevétel, a fennmaradó részt zömét az étterem, a rendezvények és a spa adják. Az Aria Hotel idén 8-9 százalékos foglalásszám-növekedésre számít, a belföldiek aránya itt is nagyon alacsony, mindössze 3 százalék.
Szakadni látszik a fővárosi piac
Az budapesti szállodapiac így szétszakadni látszik, a top hotelek magasabb áron is nyereségesen tudnak működni annak ellenére, hogy érezhetően veszítettek vendégeket. Arra pedig egyre kisebb esély mutatkozik, hogy a Budapesten konferenciázó vagy magánúton lévő vidéki magyarok ezeket a hoteleket válasszák az alacsonyabb kategóriájúak helyett.
Kovács István szerint ugyanakkor a világon az átlagpolgár sehol sem a luxushoteleket keresi, az a szegmens inkább a konferenciák részvevői körében erősebb.