A világgazdaság közel 2 százalékát teszi ki a divatipar, az értéke mintegy évi 3000 milliárd dollár. A piac folyamatosan növekszik, de a nagy divatházak már kezdik érezni a kést a torkukon: a fast fashion márkák, vagyis az olcsó, plázában kapható tucatruhák kezdik teljesen uralni a piacot. Komoly problémát jelentenek a megváltozott fogyasztói szokások: az emberek mindent azonnal fel akarnak venni, hogy aztán csak párszor viseljék a darabokat.
Nemzetközi szinten a legjellemzőbb változás, amelyhez az olyan házak, mint a Dior, a Chanel, az YSL vagy a Burberry is próbál alkalmazkodni, hogy a fast fashion márkák (például a svéd H&M, a spanyol Zara és Pull & Bear, vagy a C&A) olyan gyorsan képesek gyártani, hogy felborult a tavasz-nyári, őszi-téli szezonalitás. A divatban eddig az a rendszer élt, hogy idén tavasszal a jövő tavaszi ruhákat láthattuk a divathetek kifutóin Párizsban, Milánóban, New Yorkban vagy Tokióban, addig mostanra ezek másolatait néhány héten belül már megvehetjük valamelyik plázában maximum 20 ezer forintért. A már említett Burberry ezért modellt váltott: a kifutókon vonuló ruhákat azonnal elkezdik gyártani, miután befutottak a megrendelések.
Keletre megy a gyártás, marad a fogyasztás
A világ textiliparában már évtizedes trend, hogy a gyártás (Európából és az USA-ból nézve) egyre keletebbre költözik. A Szovjetunió szétesésekor kelet-európai üzemek futottak fel, majd jött Törökország, míg a 2000-es évek közepére a minőségi gyárak is Indiáig és Kínáig mentek. Az, hogy a korábbi konjunktúra még él, az olyan történetekből látszódik, mint amilyen a Guardian júniusi beszámolója volt a Louis Vuitton papíron olasz, a gyakorlatban Romániában összerakott darabjairól.
Az eltolódás viszont jól látható az unió kereskedelmi statisztikáiból is: 2016-ban 334,9 millió euró értékben kellett importálni a ruhaneműket Európába. Ennek pedig csak töredékét teszik ki a bálázott olcsó ruhák, a 75-80 százaléka a kiszervezett gyártás különbsége miatt jelentkezik.
Nagyobb kereslet, alig változó árak
A növekvő export másik oka - mely a divatipar globális növekedését is eredményezi -, hogy a nyugati országok gazdasága talpra állt. Vagyis a legnagyobb felvevőpiacokon (Európában és az Egyesült Államokban) hirtelen több pénze lett a fogyasztóknak. A fogyasztás 2008 óta átlagosan évi 4-5 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az árak nem követték ezt a trendet: az Eurostat adatai szerint az évi harmonizált árváltozás a 28 tagállamban 2015 óta rendre fél és 1 százalék közé esett.
A piaci folyamatok Magyarországon is hasonlóak, amely jól látszik a KSH termékek éves fogyasztói átlagáráról készült kimutatásából. A férfi pamutingek tartják a nominális árukat, a férfi cipők és a női ruhák pedig az uniós átlagnak megfelelően drágulnak. Eközben a 2016-os háztartási fogyasztási index szerint a magyarok átlagosan havi 2572 forintot költenek ruhára vagy cipőre.
| Termék | 2007 | 2008 | 2012 | 2014 | 2016 |
| Férfi félcipő, bőr, (1 pár) | 12 100 | 12 380 | 14 110 | 15 330 | 16 770 |
| Férfiing, pamut, hosszú ujjú (1 darab) | 5 840 | 5 750 | 5 750 | 5 860 | 5 870 |
| Női pulóver,akril,vékony, (1 darab) | 4 570 | 4 620 | 5 240 | 5 120 | 5 350 |
| Női félcipő, bőr, (1 pár) | 11 270 | 11 490 | 12 770 | 13 770 | 15 010 |
| Gyerekcipő, bőr, (1 pár) | 7 080 | 7 190 | 8 150 | 8 570 | 9 050 |
| Forrás: KSH | |||||
A hazai ipar helyzete
A tavalyi termelési adatok alapján a magyar textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártás értékesítése 408 milliárd forintot tett ki. Ennél az ipari alágak közül csak a bányászat és a kőfejtés ért el kevesebbet, mindössze 70 milliárd forintot folyóáron. A divatipar még ezen belül is kisebb szektort jelent - például le kell belőle vonni a lakástextilgyártókat vagy az autóülések kárpitkészítőit is.
A közép-európai régióban a magyar divatipar - gyártás és értékesítés - forgalma a középmezőnyben van. Elmarad a lengyelek 2298 millió dolláros és a csehek 856 millió dolláros számaitól. Tavaly viszont felülmúlta Romániát (429 millió dollár), Szlovákiát (133 millió dollár) a maga 435 millió dolláros forgalmával.
Sok a fekete munkás
A magyar államnak nincs átfogó támogatási politikája a divat- és ruházati iparban, azonban egyre gyakrabban jelenik meg cégekben. Ilyen közvetett szerepvállalásnak tekinthető, hogy a talán legismertebb szombathelyi Styl ruhagyárat a helyi önkormányzat mentette meg a bezárástól, és tulajdonosként is megjelent a vállalkozásban. A Styl Fashion Kft. idei forgalma elérte a 2,23 milliárd forintot, melyből mintegy 1,8 milliárd forint volt az export, de a cég így is 533 millió forint veszteséget termelt.
A másik közismert magyar gyártó, a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, állami tulajdonú Kézmű Nonprofit Kft., amely tavalyelőtt és 2016-ban is 2 milliárd forintot meghaladó forgalommal dolgozott - ennek alig negyedét jelentette az export, és 1,6 milliárdot a divatipari gyártás. Adózott eredménye viszont 446 millió forintról 76 millióra esett.
A kevésbé ismert cégek helyzetéről a Tudatos Vásárlók Egyesületének 2016-os mérése számolt be. A kutatásuk szerint a hazai szektor mintegy 18 ezer embert foglalkoztathat, azonban a pontos szám nem ismert, mert szakértők szerint akár 30 százalék is lehet a feketén dolgozók aránya. Az olcsó ázsiai munkaerővel versengés miatt nagyon alacsonyak a bérek, a kiszolgáltatottságot pedig növeli, hogy a hazai textil- és ruhaipar Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, illetve Békés megyére, vagyis az ország legszegényebb régióira koncentrálódik, ahol kevés az alternatív munkalehetőség. Becsléseik szerint itthon 238 cég foglalkozott felsőruházati gyártással.
Mi van a márkákkal?
A magyar tulajdonú GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Exim Növekedési Magántőkealap 300 millió forinttal támogatta a Nanushka dizájner ruhatervező és gyártó márkáját. A Sándor Szandra családi vállalkozásából kinőtt, tavaly már 21 főt foglalkoztatott a cég kiegészítő melléklete szerint. Két éve még forgalmának 70 százaléka származott exportból, tavaly ez visszaesett 63,5 százalékra. A cégbeszámoló alapján az EU-n kívüli értékesítésük csökkent a 2015-ös 189,8 millióról 21,2 millió forintra. Papíron a veszteségük 67,6 millió forint volt, azonban ez vélhetően a divat sajátos jellegéből adódik: a megtermelt bevételt azonnal visszaforgatják a gyártásba, a következő kollekcióba, amelyben az eladásig áll.
| Cég | Árbevétel (2015) | Árbevétel (2016) | Üzemi eredmény (2016) | Adózott eredmény (2015) | Adózott eredmény (2016) |
| Miju-Trade Kft. (Nubu) | 164,7 | 193,7 | -1,4 | 3,3 | 1,35 |
| Nanushka International Zrt. | 498,1 | 330,6 | -36,02 | -88,7 | -67,6 |
| Use International Zrt. | 98,9 | 229,7 | -64,3 | -153,3 | -68,3 |
| JBS Szolgáltató Kft. (Je suis Belle) | 24,6 | 34,03 | 0,8 | 4,3 | 0,7 |
| Gold Lumen Kft. (ÁERON) | 170,7 | 295,3 | -24,7 | -70,4 | -28,5 |
| Forrás: IM Céginformációs Szolgálat | |||||
Hasonló okokból tűnik veszteségesnek a USE Unused mögött álló cég is: 2016-ban 68,3 millió forint mínuszban voltak. Azonban ahogy arról a márka megszűnéséről írt cikkünkben beszámoltunk, mivel a következő évre már nem terveznek kollekciót, idén jelenhet meg a profit a gazdálkodásukban. A 13 éves brand befejezésében a piaci folyamatok átalakulása, a gyártási nehézségek játszottak közre.
A 26 éves Lászlóffy Vivien az ÁERON divatcég ügyvezető igazgatója januárban került be az amerikai Forbes magazin sikeres 30 év alattiak listájára. Áron Eszter divattervező márkáját a Gold Lumen Kft. viszi, melybe 2014-ben szállt be tőkével az állami tulajdonban lévő Széchenyi Tőkebefektetési Alap és a privát Day One Capital, a két alapkezelő összesen 233 millió forintot fektetett be. A cég tavaly 295,3 millió forint árbevételt ér el, export értékesítése pedig meghaladta a 275 millió forintot.
Sikeres éve volt tavaly a Nubu és a Je suis Belle márkáknak. A JSB Kft. tavaly tízmillióval, 34 millió forintra növelte nettó árbevételét az előző évhez képest. A Garam Judit tervező által alapított Nubu annyiban kilóg a hazai divatcégek sorából, hogy a 2016-os kiegészítő melléklete szerint forgalmának kisebbik részét teszik ki az export értékesítések, 193,7 millióból mindössze 25,2 millió forintot.
A címlapképen egy varrónő próbavarrással gyakorolja be a munkafolyamatokat egy hazai, olasz tulajdonú cég varrodájában. Forrás: MTI Fotó/Varga György