A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2012-es őszi vállalati felmérésének (MFB-indikátor) eredményei alapján mérsékelt javulás tapasztalható a vállalatok következő egy évre vonatkozó várakozásaiban, ami elsősorban az emelkedő forráskeresletnek, a cégek megítélése szerint némileg jobb (kevésbé kedvezőtlen) finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak volt köszönhető - összegezte felmérésének adatait az MFB. Az utóbbival kapcsolatban azonban a vállalati szektort erős kettősség jellemzi: a határozott fejlesztési tervekkel rendelkező és a beruházásokat biztosan elhalasztó vállalkozások aránya egyaránt emelkedett, valamint a cégek 57,3 százaléka kapacitásfelesleggel küzd, ami a 2009. nyár óta mért legmagasabb szint.

A felmérésben szereplő vállalatok makrogazdasági várakozásai nem változtak a fél évvel ezelőttiekhez képest, a következő 12 hónap során alacsony gazdasági növekedéssel (átlagosan 0,8 százalékos GDP bővüléssel) és magas (6 százalékos) inflációval kalkulálnak. A fogyasztói árak várt alakulásával kapcsolatos vállalati válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a tartósan alacsony belső kereslet és a visszafogott belföldi értékesítési kilátások ellenére az inflációs várakozások (a kínálati oldalon) magas szinten ragadtak be.

Makrogazdasági-index (+2,6 pont): Tavasz óta csökkent a gazdasági környezetben a felmérést megelőző egy évben romlást érzékelő cégek aránya, emellett a jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélésében is kismértékű javulás volt tapasztalható a 2012. őszi eredmények alapján. A vállalatok működési környezetét befolyásoló tényezők közül 2010 nyara után ismét a belföldi kereslet elmúlt egy éves változását értékelték a legkedvezőtlenebbnek a felmérésben szereplő cégek, megelőzve az elmúlt két évben folyamatosan a legkomolyabb akadálynak számító finanszírozási környezetet.

Piac-index (-0,7 pont): A vállalatok közel felének csökkent az adózás előtti eredménye az elmúlt 12 hónapban, emellett a profitkilátások is mélypontra süllyedtek: a felmérésben szereplő cégek mindössze 17,7 százaléka vár nyereség bővülést a következő egy évben. A külföldi értékesítés pozitív hatása kimutatható az eredmények elmúlt egy évi változásából, ugyanakkor az erős bizonytalanságot jelzi, hogy az exportáló vállalatok relatív többsége is legfeljebb változatlan nyereséggel kalkulál a következő időszakban.

Az ágazatok többségében kedvezőtlenek mind a belföldi, mind a külföldi értékesítési kilátások. A vállalatok nagyobbik része nem tervez árváltoztatást a következő 12 hónapban. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari cégek körében azonban kiemelkedően magas az áremelési szándék.

Beruházás-index (+3,1 pont): A Beruházás-index ismét átlépte az 50 pontos határt, ami élénkülő beruházási aktivitásra utal. Az erősödő vállalati fejlesztési tervek azonban kettősséget tükröznek, mivel a határozott tervekkel rendelkező és a beruházásokat biztosan elhalasztó vállalkozások aránya egyaránt emelkedett, miközben a kapacitásfelesleggel küzdő vállalatok aránya rekord magas szintre ugrott. Ez arra enged következtetni, hogy a cégek többsége elsősorban pótló, tovább nem halasztható beruházásokat, s nem pedig új fejlesztéseket akar végrehajtani. A nagyvállalatok 91,6, míg a mikro-, kis- és középvállalatok (kkv) mindössze 51,3 százaléka szándékozik fejlesztéseket végrehajtani a következő egy évben.

Finanszírozás-index (+2,2 pont): Ismét 50 pont felett a finanszírozás-index, ami egyaránt köszönhető volt a vállalatok jobb finanszírozási helyzetének, az erősödő forrásbevonási szándéknak, valamint a hitelfelvételi körülmények kedvezőbb megítélésének. A tavaszi eredményekhez képest valamennyi tényező megítélése javult.

A 2009. téli felmérés óta először nem az árfolyam alakulásában tapasztalták a legnagyobb mértékű romlást a cégek: a válaszok alapján a hitelkínálatban és a kamatok mértékében is kedvezőtlenebb változások mentek végbe az elmúlt egy évben.

A cégek továbbra is forráshiányosak, a kis cégek csak az uniós támogatásban bízhatnak

  • 2012. tavasz és ősz között nem következett be jelentős elmozdulás a vállalatok forráshelyzetének megítélésében. A felmérésben résztvevő, és a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek egyharmadának (32,2 százalékának) a folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrása, s 41,4 százalékra emelkedett azon vállalatok aránya, melyek nem rendelkeznek elegendő forrásokkal a fejlesztésekhez. Változatlanul az exportorientáltabb vállalkozások finanszírozási helyzete tekinthető leginkább kielégítőnek, azonban idén őszre épp ebben a körben vált a fejlesztések legnagyobb akadályává a forráshiány.
  • Az elmúlt 12 hónapban csak az agrárcégek esetében, valamint a nagyobb vállalati méretre, az exportpiacokra, vagy a növekvőbevételekre támaszkodva valamilyen fokú védelmet élvező vállalati körben javult a cégek finanszírozási helyzete
  • Fokozatosan nőtt az elmúlt egy évben a határozott forrásbevonási tervekkel rendelkező cégek hányada, azonban egyelőre még elmarad a 2009-2010-ben tapasztalt mértéktől. Az erősödő forrásbevonási kedv ellenére valamennyi vizsgált finanszírozástípus iránt visszaesett az érdeklődés, amely a forráskereslet fókuszáltabbá válását jelenti.
  • A mikro- és kisvállalkozások körében az EU-s források, a közép- és nagyvállalatok között pedig a hitelfelvétel az elsődleges finanszírozási lehetőség.
  • A vállalatok 45,1 százaléka finanszírozási igényének legalább háromnegyedét saját forrásból teremti elő, míg a kereskedelmi banki hiteltermékek a vállalatok 32,1 százaléka esetében biztosítja a finanszírozás legalább negyedét. A felmérés idején a vállalatok 65,1 százaléka rendelkezett hitellel, ami 5,6 százalékponttal marad el a fél évvel korábbitól. A cégek 41,3 százalékának volt devizahitele a 2012. őszi felmérés idején, míg tavasszal ez az arány 48 százalékot ért el.