A magyar vállalatok 57,3 százaléka szerint az előző egy évben még romlottak a makrogazdasági feltételek, ugyanakkor a következő 12 hónapra már GDP növekedéssel és csökkenő inflációval számolnak - derült ki az MFB Periszkóp májusi felméréséből. Ez utóbbival kapcsolatban érdekesség, hogy a korábbi 6 százalék helyett most már csak 4,9 százalékos áremelkedést várnak, ez azonban még mindig jóval magasabb a kormány konvergenciaprogramja által az idei évre tervezett 3,1 százaléknál.
Rossz hír ugyanakkor, hogy a vállalatok relatív többségének csökkent az üzemi eredménye az elmúlt egy évben és a következő időszakra is visszaeséssel számol a harmaduk. Ezt azonban ellensúlyozza, hogy az MFB-Indikátor történetében először fordult elő az, hogy többen vannak azok, akik a következő 12 hónapban a belföldi értékesítésük bővülését várják, mint azok, akik ennek csökkenését.
Jobb eredményt vár az exportáló cégek többsége is, a legoptimistábbak az ipari szektorban dolgozók, illetve a közép- és nagyvállalatok voltak. Az EU-val kapcsolatos várakozások azonban máig nem túl pozitívak, így nem meglepő, hogy a külkereskedelemben érdekeltek célpontjai elsősorban a távol-keleti országok (azon belül is Kína szerepe a kiemelkedő), de igen sokan terveznek a szovjet utódállamokba, a nem EU-tag balkáni államokba, illetve Észak-Amerikába is exportálni.
Amennyiben a szektorokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy a vegyi anyagot előállító cégek 68,4 százaléka, a gépjármű gyártók és a fémfeldolgozók fele, míg az élelmiszeripar 23,8 százaléka bízik a külföldi értékesítés növekedésében, míg a belföldi kereslet bővülését főképp a mezőgazdaságban, az ipari ágazatok többségében, valamint a tercier szektor néhány területén (pl. infokommunikáció, turizmus) dolgozók várják.
Még mindig nehéz pénzhez jutni
Az, hogy máig majdnem minden harmadik cég szorul külső forrásra működési költségeinek fedezésére azt mutatja, hogy a hazai vállalkozói szektor finanszírozási helyzetében egyelőre nem következett be kedvező fordulat - vonja le a következtetést az MFB. Ezután nem meglepő, hogy még mindig kivárás és óvatosság jellemzi a vállalatokat, ugyanakkor pozitív változás, hogy egyre jobban érződik a tavaly nyár óta tartó kamatcsökkentés: a kamatok alakulásának megítélése egyrészt a legnagyobb mértékben javult a feltételek közül mind a tavaly őszi, mind a 2012. tavaszi felméréshez képest, másrészt az MFB-Indikátor eddigi történetében (a 2010. nyári felmérést követően) másodszor nem került a négy legkedvezőtlenebbül megítélt tényező közé.
Emellett a cégek a bankok hitelnyújtási hajlandóságában is javulást tapasztalnak mind a fél, mind az egy évvel ezelőtti felméréshez képest, ahogy - igaz kisebb mértékben, de - javult a futamidőknek, a hiteligények elbírálásának gyorsaságának, a fedezeti problémáknak, illetve a forint és a devizahitelek kamatkülönbségének a megítélése is.
Elmondható tehát, hogy a magyarországi cégek egyre olcsóbban jutnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz, ugyanakkor - mindamellett, hogy a vállalati hitelezés a régióban (Lengyelország és Románia kivételével) visszaesést mutat -, a többi visegrádi országhoz képest továbbra is versenyhátrányban vannak a hazai vállalatok. A cégek 27,7 százaléka így is biztosan tervez forrásbevonást, 18,3 százalék valószínűsíti ezt, 14,6 százalék mondta azt, hogy még kivár ezzel, 13,8 százalék inkább nem, míg 25,6 százalék biztosan nem tervez hitelt felvenni.
Jön a beruházási BUMM?
Az MFB felmérése szerint elértük a fordulópontot, hiszen eddig még nem tapasztalt szintre ugrott a beruházást tervezők aránya, de az előző egy év során is a cégek 71,5 százaléka végzett valamilyen beruházást, amire szintén nem volt még példa a kutatás történetében. A vállalatok a beruházásokon belül továbbra is alapvetően technológiai korszerűsítéseket hajtottak végre, míg második helyre az amortizálódott eszközök pótlása került. A defenzívebb típusú beruházások felértékelődését jelzi, hogy 2012. tavasz óta folyamatosan nő a költséglefaragásra irányuló, csökken a profilváltást, illetve profilszélesítést célzó, azaz a kockázatosabb, de nagyobb megtérülés lehetőségét is magában rejtő fejlesztési pályát választó cégek aránya.
A beruházási szándék erősödése 2011 ősze óta tart, így mára eljutottunk odáig, hogy a következő egy évre a cégek fele biztosan tervez beruházást, 18,4 százalék mondta azt, hogy valószínűleg fejleszt majd, 11,1 százalék még kivár ezzel, 7,6 százalék valószínűleg nem költ erre, míg 12,9 százalék zárta ki teljes mértékben ennek lehetőségét. A felmérés során azt is mérték, hogy minek köszönhető ez a megugrás: a legfőbb indok a piaci verseny, illetve az, hogy egy régóta esedékes fejlesztés húzódott el idáig, de sokan említették a változó piaci igényeket, az iparágban végbement technikai változásokat, a külső, illetve a belső piaci bővülést is. Az előzőekkel összhangban az exportáló vállalatok közül azok terveznek főképp fejlesztést, akik Észak-Amerikába és Kínába exportálnak, ennél jóval alacsonyabb a beruházási kedv az öreg kontinensre szállítók között.
A következő 12 hónapra vonatkozó külső forrás iránti kereslettől függetlenül 2012. tavasz óta folyamatosan nő a beruházási hajlandóság, ami az MFB szerint azt is jelzi, hogy nem elsősorban forrásoldali problémákból fakad az alacsony mértékű makroszintű beruházás. A hitelkínálat és a hitelkamatok várható alakulásával kapcsolatos várakozások egyébként elsősorban a mikro- és kisvállalatok fejlesztési terveit befolyásolják, a nagyobb cégek jobban tudják függetleníteni magukat ezektől a hatásoktól.