A hőszivattyú valójában ugyanazon az egyszerű elven működik, mint a hűtőszekrény. Csak pont fordítva van: a hőt az alacsonyabb hőmérsékletű helyről vonja el, és azt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Ez ismerős lehet máshonnan is, hiszen a klíma működési elve is ez, ám a hőszivattyú nem a levegőt fűti vagy hűti a lakótérben, hanem (legtöbbször) a vizet - amit a berendezés a falba vagy padlóba épített csövekben cirkulál. A padlófűtés, illetve a fal-, vagy mennyezetfűtés pedig kiváltja a klasszikus radiátorokat.

A hőszivattyú az egyik legkorszerűbb, megújuló energiaforrással működő és működtethető fűtési megoldásnak számít, mivel kompresszorát egyszerűen a napelemes rendszerből nyert villamos energiával is működtetni lehet - a nyári melegben hűteni, télen fűteni tud.

Kapcsolódó

Tavaly Magyarországon több mint 4000 lakossági hőszivattyús rendszer telepítése és bekapcsolása történt meg, ám ez a szám a lakásfelújítási, lakossági energiahatékonysági pályázatok és támogatások miatt is, de attól függetlenül is drasztikusan növekedésnek indult - tudtuk meg Szalai Gabriellától, a Daikin Magyarország Kft. munkatársától. A szakértő elmondta, a számok alapján náluk idén is megmaradt a tavalyi, 50 százalék körüli növekedési lendület. A regionális prognózisok ennél jóval merészebb jövőképet mutatnak, és ezt várják a Daikinnál is, mivel a magyar cég a legeredményesebb leányvállalatok közé tartozik Közép-Európában.

Egy szisztéma terjedt el

Alapvetően négyféle hőszivattyús rendszert különböztet meg a szakirodalom: levegő-víz, víz-víz, talajhő-víz, illetve geotermikus energia felhasználásával működő hőszivattyúkat. Magyarországon azonban túlnyomó többségben a levegő-víz hőszivattyúk terjedtek el. Ezek fontos ismérve, hogy nagy hőleadó felületek segítségével válnak igazán energiahatékonnyá, mivel a hagyományos fűtési rendszerekben keringtetett 60-85 Celsius-fokos víz helyett legfeljebb 40 fokos vizet alkalmaznak.

A levegő-víz hőszivattyús rendszer úgy működik, hogy a szivattyú a külső levegőből von el hőt, és ezt “teríti” a belső térben. Néhány évvel ezelőtt még azt javasolták a szakemberek az ilyen rendszerek esetén, hogy érdemes a lakás számára, vésztartaléknak egy alternatív hőtermelő forrást is biztosítani, mert a nagy hidegben ezek a berendezések nem túl jó hatásfokkal működtek. Ám a technológiai fejlődés és a szektorban megjelent innovációs tölteteknek köszönhetően ma már a -25 Celsius-fok alatti hidegben is biztosítják a zavartalan fűtést.

A lakossági hőszivattyús rendszer beépítésének akkor van itt az ideje, ha a lakás, ház szakszerűen és tökéletesen le, illetve körbe van szigetelve, ha korszerű nyílászárói vannak, és ha az ingatlan a hőszivattyús technológia jó hatásfokú kihasználására (nagy felületű hőleadásra képes csőrendszerrel, például padlófűtéssel rendelkezik, a rendszer energiaigényét saját áramtermelés is biztosítani tudja) is elő van készítve. Ekkor, illetve ennek a kiinduló pontnak az elérésére már érdemes és ajánlott is szakembert fogadni.

Azt is érdemes azonban tudni, hogy az ilyen rendszerek jelenleg már napelemek nélkül is kedvező költségek mellett üzemeltethetők, mivel a hőszivattyúknak magas a „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (ez az ún SCOP érték). Másrészt viszont az ilyen rendszert üzemeltetők jogosultak a kedvezményes, ún.  "H" áramtarifát igénybe venni október 15. és április 15. között, ami önmagában is jelentős üzemeltetési költség megtakarítását jelenti. 

Illik a nagy képbe is

Miután Magyarország energiafelhasználásának mintegy egyharmadát a lakossági energiafogyasztás teszi ki (amit becslések szerint legalább 40 százalékkal lehet csökkenteni átfogó épületenergetikai felújításokkal), nem kérdés, hogy a következő években - amikor az országot a 2050-ig kijelölt karbonsemlegesség felé vezető útra kell állítani - az államnak, az iparág legkülönbözőbb szereplőinek, de a lakás-, illetve háztulajdonosoknak is sok tennivalója lesz.

A jelenlegi magyar lakásállomány túlnyomó része - az energiatanúsítvány szerinti besorolás alapján - nagyon messze van a korszerűnek tekinthető, CC osztályba sorolástól.

A szakemberek szerint az átlag valahol az FF-kategória környékén lehet, azt jelenti, hogy a normál kritériumokhoz képest 2-2,5-szer annyi energiát fogyasztanak el a lakásaink. Ezen kell tudni záros határidőn belül változtatni nem csak a lakások komfortja és fenntartási költségének normalizálása miatt, hanem mert ez az ország érdeke is.

Nagy szavaknak hangzanak, de hogy valóban milyen nagy hatáskiváltás kívánalmáról van szó, íme egy példa: a KSH adatai szerint az egy háztartásra jutó átlagos havi gázfogyasztás az elmúlt években mindig kicsivel meghaladta a 180 köbmétert, ami évente több mint 2160 köbméter földgáz elégetését (gázszámláját, károsanyag-kibocsátását, de országos méretben számolva a gázimportnak majdnem a felét stb.) jelentette. Ha ennek a fogyasztásnak a tudatos, egymásra építhető energiahatékonysági lépéseivel 40-50 százalék megtakarítható, nem kérdés, hogy Magyarországnak (is) ebbe az irányba kell haladni.

Rohamra készülnek a telepítők is

A hőszivattyú nem ismeretlen, legfeljebb mostanáig még nem elég széles körben elterjedt és használt energetikai technológiának számít nálunk. De ahogy az korábban, a lakossági napelemes rendszerek elmaradt elszámolási rendszerváltásáról szóló körképünk során is előkerült: a lakossági panelek installálása mellett megjelent az a megrendelői igény is, hogy a telepítőcégek komplexebb, hőszivattyús, energiatárolós rendszerekkel is foglalkozzanak.

Július végén a Horvation Energy vezetője, Horváth Kristóf azt mondta a Napi-hu-nak, hogy a lakóingatlanokra megrendelt napelemes beruházások között az idén először többségbe kerültek a komplett rezsimentesítő rendszerek. A DC Europe minden harmadik ügyfele komplex, hőszivattyút is magában foglaló s beruházásra adott megbízást, az NVSolarnál pedig azzal magyarázták a minden korábbinál nagyobb méretű napelemes rendszerek megrendelését, hogy már működik az az addikció is, hogy aki napelemes rendszert telepít, az "könnyen rákap az ízére, és hamar születnek további ötletei”. Sok megrendelőjük eleve azzal számol, hogy később bővíteni tudja a rendszert, de az is gyakran előkerül, hogy a tulajdonos azzal is számol, hogy ha majd a gázkazánt cserélni kell, akkor a más technológiára (hőszivattyú, elektromos fűtés stb.) váltás is számításba jöhessen.

Az augusztus elején megjelent cikkben is szereplő operátor cég, a megfelelő telepítőcég és megfelelő ajánlat megtalálásában a lakosság számára ingyenesen segédkező Napelemajánlat.hu-t most arról is megkérdeztük, hogy a regisztrált, jelenleg mintegy 600 telepítőcég közül milyen arányban vannak az összetettebb munkát is bevállalók. (Ez azért fontos, mert ez visszatükrözi nem csak a piaci, lakossági igényt és érdeklődési intenzitást, hanem a szektor kínálatát, ugyanakkor a szakmai, fejlődési irányt is.)

“Az első félévben több mint 60, jelenleg viszont már 99 olyan cég van az adatbázisunkban, akik hőszivattyúkkal is foglalkoznak. A csak elektromos fűtési rendszereket is beépítő vállalkozásokkal együtt ez a szám közelíti a 120-at" - mondta Farkas Ferenc ügyvezető.

Már majdnem a perpetuum mobile

A hőszivattyú rendkívül hatékonyan működik: 1 kilowattóra (kWh) villamos energia felhasználásával akár 4 kWh hőenergiát is képes az adott közeg számára biztosítani. Bár egy-egy ilyen beruházás az indulásnál drágább, mint egy gázcirkó, kondenzációs kazán, azt alapul véve, hogy új lakások ma már csak akkor kapnak használatbavételi engedélyt, ha legalább 25 százalékban zöldenergiával működnek, a mérleg máris kiegyenlítettebbé válik. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy átlagos méretű magyarországi családi házra számoltan is valamivel több, mint 1,2 millió forinttól indulni tudó hőszivattyús beruházás a működési és hatékonysági mutatói alapján sokkal gyorsabban megtérül, mint a 97-120 százalékos hatékonyságot ígérő elektromos, illetve földgáz betáplálású rendszerek. Utóbbiakhoz ráadásul a “tüzelőanyagot” ugyancsak meg kell fizetni.

 

Ezek a számítások azonban egyelőre az új építésű házak, lakások esetében, illetve a teljes fűtéskorszerűsítésen áteső rendszereknél jönnek így számításba.

Az energetikai szakemberek szerint, ha egy lakóingatlannak már van egy, ma is jól működő, kellően korszerű és hatékony fűtőrendszere, akkor az pusztán anyagi megfontolásból nem érdemes hőszivattyúsra lecserélni.

Egy-egy korszerűsítési elképzelést azonban úgy is ki lehet egészíteni, hogy a meglévő rendszer kapjon egy új “rásegítést”. A jó hír az, hogy ilyen kiegészítő - vagy társberendezés - ma már lehet akár egy új split-klíma is, ami 300 ezer forint körüli összegért beszerelhető, és a szakszerű falra szerelésén kívül nincs szükség hozzá az épület további megbontására sem.

Az ilyen levegő-levegő hűtő-fűtőrendszerek a hőszivattyús berendezéseknél jóval olcsóbbak, ugyanakkor szintén folyamatosan kijjebb tolják a határaikat. Míg egy 10 éves split-klíma nem ritkán már +5 Celsius-fok alatti hőmérsékleti tartományban sem képes jó hatékonysággal a fűtési funkcióinak egyedül megfelelni, ma már e klímák általános jellemzője, hogy akár -15 Celsius-fokban is elboldogulnak.