Egy lakásban naponta akár 10 liternyi pára is keletkezhet a mindennapi tevékenységek során. Ha ezt a párát nem szívjuk el, akkor a hideg felületen, rendszerint a betonkoszorúnál vagy a kevésbé jó hőszigetelőképességű ablakon csapódik le, ez pedig a penészgomba melegágya lehet, illetve az épület szerkezeti elemeit is gyengítheti.

Amennyiben teljesen új építésű, vagy jelentős átalakításon áteső épületről van szó, akkor valamilyen központi szellőztetési módot érdemes választani. Az egyik és egyben a legjobb a központi hővisszanyerős szellőztetés, a másik pedig a központi ventilátoros elszívású, páraszabályozott légbevezetésű rendszer.

Kapcsolódó

Központi hővisszanyerős szellőztetés

A központi hővisszanyerős szellőztetés előnye, hogy csak szűrt levegő jut be az épületbe, a szálló por mellett a pollent is felfogja a légtechnikai hálózatba épített szűrő. Képes visszanyerni a belső térből elszívott levegő hasznos hőenergiáját és azt átadni a kintről beszívott friss levegőnek. Ezzel hűtési, fűtési energia takarítható meg, illetve közel szobahőmérsékletű levegőt fúj be a rendszer.

A berendezés üzemeltetése csak elektromos energiát igényel, de azt se sokat.

Napelemmel kombinálva az üzemeltetési költsége 0 forint lesz, de ha ez nem áll rendelkezésre, egy átlagos családi ház esetében akkor sem kell 1000 forintnál nagyobb összeggel számolnia havonta

- hívják fel a figyelmet a szakértők.

A központi hővisszanyerős szellőztetőgép lelke a hőcserélő. Működésüket tekintve az egyik oldalon a kintről beszívott friss levegő, míg a másik oldalon a lakásból elszívott meleg, párás, elhasznált, kellemetlen szagú levegő érkezik a gépbe.

Központi hővisszanyerős szellőztető
Forrás: Gépész Holding

Télen a kintről beszívott levegő a hőcserélőnek köszönhetően felveszi a benti meleg levegő hőjét, és azt, a már felmelegített friss levegőt engedjük be a lakásba. A már felfűtött levegő energiájának akár 95 százalékát is vissza tudjuk nyerni a hővisszanyerős szellőztetési módszernek köszönhetően.

Központi ventilátoros páraszabályozású rendszer

Ennél a rendszernél szintén egy központi egység végzi az elszívást, azonban a befúvás nem gépi. A friss levegőt a központi ventilátor által létrehozott nyomáskülönbség (depresszió) fogja a nyílászárókba vagy a falba épített páraszabályozású légbevezető elemeken keresztül beszívni.

Ez is egy szabályozott szellőztetési mód, illetve folyamatos, akkor is szellőztet, amikor alszunk.

Egyszerű megoldás: a ventilátor

Amennyiben, csak szeretne elébe menni a lehetséges problémáknak, szóba jöhet még az, ha egyszerű elszívó ventilátorokat helyezünk minden egyes „vizes helyiségbe”, például a fürdőszobába, mosdóba, a levegőt pedig a falba vagy nyílászáróba építhető páraszabályozású légbevezető elemeken keresztül engedjük be.

Még egy megoldás: decentralizált hővisszanyerős szellőztetés

Szóba jöhet még az egyre inkább elterjedő decentralizált hővisszanyerős szellőztetés, ami az elszívó ventilátoros és a hővisszanyerős szellőztetés keveréke. Ekkor a kis ventilátorok helyett egy-egy hővisszanyerős ventilátor kerül a falba, ami képes az elszívott levegő hőenergiáját átadni a friss levegőnek, ezáltal nem a kinti - télen hideg, nyáron meleg – levegőt fújja be, hanem egy „hőkezelt” és szűrt levegőt.

A központi és nem központi, azaz decentralizált hővisszanyerős szellőztetési módok megfelelnek az Otthonfelújítási támogatás egy bizonyos pontjának, tehát ha adottak a körülmények, akkor a munkadíj és az anyagdíj akár 50 százalékát is vissza lehet igényelni.

A szellőzési rendszerektől további információt talál a Gépész Holding oldalán.

A cikk megjelenését a Gépész Holding támogatta.