Bár a koronavírusról egyelőre nem sokat tudunk, az közismert, hogy cseppfertőzéssel terjed és a levegőből, vagy bármilyen felületről a szervezetünkbe juthat. A cseppek rövid ideig tudnak lebegni azonban megtapadva órákon át aktívak maradnak, egyes felületeken ez 2-3 nap is lehet.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vírusok nem terjednek a szellőzőrendszereken keresztül, főleg, ha tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használunk (a berendezésekről a Gépész oldalán talál bővebb információt) Egy ilyen rendszer a társasházi lakásoknál jellemzően úgy működik hogy a belsőterű kiszolgáló helyiségekből (fürdő, konyha, WC) szívjuk el az elhasznált levegőt és a tetősík fölött fújjuk a szabadba egy tetőventilátor segítségével. A légutánpótlás az általános gyakorlat szerint nyílászárókba, külső határoló felületbe beépített légbevezető felületeken és elemeken keresztül történik - mondja a szakember.

Kapcsolódó

Folyamatosan üzemelő rendszerek esetén nem kell attól tartani, hogy a vírus egyik lakásból a másikba jut, ugyanis a levegő vezetése, a légtér átöblítése, a friss levegő bejutási pontjától a levegő elvezetési pontjáig szigorúan egy irányban történik.

Mérések sora bizonyítja, hogy a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, mert ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, elősegítjük a szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. A vírusrészecskék annyira kicsik, hogy nem ülepednek ki a nagy sebességgel mozgó levegőből a légcsatornák falára, így ez nem okoz problémát.

-  hívja fel a figyelmet Király Tamás.

A kép forrása: AERECO Légtechnika Kft.

Fontos tudni, hogy jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes légcseréjének megszűnése eredményez. Az ablaknyitás nem tud állandó és megfelelő légcserét biztosítani, arról nem beszélve, hogy télen lehetőségünk sincs hosszan szellőztetni.

Mit kell tenni a visszakeringtetős rendszereknél?

A járvány miatt elrendelt üzembezárások esetében is felmerült, hogy a belső levegőkeringetés milyen veszélyekkel jár. Ezeknél a rendszereknél a szellőzőlevegőnek csak egy része friss, a többit keringtetik. Király Tamás szerint egy ilyen rendszer - ha kismértékben is, de - növelheti a fertőzés kockázatát, ezért ajánlatos kerülni azt. Sokat lehet tenni azonban ennek csökkentéséért már a tervezésnél is, például azzal, hogy az épületből elszívott levegő kifúvási pontját messze helyezzük el a friss levegő bevezetési ponttól, természetesen figyelembe véve az uralkodó szél irányát.

Hővisszanyerős berendezések

Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvőnek tűnik a legtöbb esetben a hővisszanyerős berendezések alkalmazása, amelyek elérhetők a Gépész webshopjában. Itt ügyelni kell, arra, hogy az elszívott levegő ne érintkezzen a bejövővel, csak hőátadás történjen.

A kép forrása: AERECO Légtechnika Kft.

Erre nyújt megoldást az otthonokban, irodákban, ipari és kereskedelmi létesítményekben a lemezes hőcserélővel szerelt hővisszanyerős berendezés, ahol a friss levegő előmelegítése az elszívott, használt meleg levegő hőtartalmával egy lemezes hővisszanyerőn keresztül történik.

Visszafertőzés csak abban az esetben fordulhat elő, ha a lemezes hőcserélő tömítetlen. Egészségügyi létesítményekben használt berendezéseknél ez a visszafertőzési lehetőség a berendezés konstrukciója miatt ki van zárva. A lemezes hőcserélőn a kifúvó oldalon páralecsapódás keletkezhet, amelyet cseppvízként a csatornába vezetnek. Mivel a nedvesség vírushordozó lehet, ezért ezeknek a hőcserélőknek a tisztítását fertőtlenítését gyakrabban kell elvégezni.

A forgódobos és bizonyos típusú úgynevezett entalpia hőcserélők alkalmazása nem javasolható, mivel a vírushordozó vízcseppek, aeroszolok meg tudnak tapadni a felületen.

Mennyi legyen a páratartalom?

A legújabb mérések azt igazolják, hogy az épületekben lévő relatív páratartalom nincs hatással a Covid-19 vírus stabilitására. Csak nagyon magas páratartalom (75-80%) és magas hőmérsékleten lehet a vírus instabillá tenni, amely egy normál épület esetében szinte megvalósíthatatlan.

A testünk általános ellenállóképességének maximuma és egy épületen belüli relatív páratartalom ideális szintje 40 és 60 százalék között mozog

- mondta a szakember.

Érdemes szűrni a levegőt?

A vírus átlagos mérete 0,002 - 0,05 nanométer tartományban mozog, melyekre az új ISO 16890 szabvány szűrosztályozás szerint, a legnagyobb biztonságot az ePM1 80% típusú HEPA szűrők adják. Ezek "tisztaterekben", orvosi műtökben használatos finom szűrők.

A vírus és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén hatásos lehet, ez inaktiválja a mikroorganizmusokat. Az eszközök utólag is beépíthetők.

Mire kell tehát figyelni?

  • Tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használjunk
  • Növeljük a szellőzés intenzitását, így elősegítve a levegő hígítását
  • Ne legyen recirkuláció-visszakeverés a szellőzési rendszerben
  • Ne üzemeltessük a rotációs hővisszanyerőket
  • A levegőszűrőket kezelési utasításnak megfelelően cseréljük
  • A rendszereket a kezelési utasításnak megfelelően tisztítsuk, fertőtlenítsük

A jelenlegi járványügyi helyzet arra is rá kell, hogy ébresszen bennünket, hogy vírusveszélyes időszakban a tiszta, friss levegő utánpótlása, beltérben csökkenti a vírusfertőzés kockázatát, ezért fontos a megfelelő szellőzés kialakítása és megfelelő működtetése - hívja fel a figyelmet Király Tamás.

Az AERECO berendezések és alkatrészek elérhetők a Gépész webshopjában.

A cikk megjelenését a Gépész Holding támogatta.