A vállalatok 3 százaléknál terveznek elbocsátásokat a minimálbér-emelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ez akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet a vizsgált körben. Ugyanakkor ez a szám magasabb is lehet, mivel nemcsak béroldalról van ár nyomás a cégeken - derül ki a GKI Zrt. 4 fő feletti kis és középvállalkozásokat érintő reprezentatív felméréséből. 

A felmérés kérdései arra is kitértek, hogy a vállalatok hogyan készülnek egy ilyen drasztikus emelésre. A vállalatok 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7 százalék.

Az energia költségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak gyors emelkedése szintén sújtja őket, miközben a vevői oldal erősen ár érzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben - fogalmaz a GKI.

Az elmúlt évek folyamatos kereset emelkedéseinek következtében azonban a kis- és középvállalkozások (KKV) körében is jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma, decemberben már csak a munkavállalók 13 százaléka (200-250 ezer fő) volt ilyen.

2022. január elsejétől ugyanis a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lesz. Azon vállalatok körében, ahol van ilyen foglalkoztatott, átlagosan 11 százalékos költség növekedést várnak. Ez a teljes hazai KKV körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.

A legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak ilyen foglalkoztatottak. Ezt követik a mikrovállalkozások, majd a középvállalatok. A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van.

Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, itt az összes foglalkoztatott 18 százalékát tették ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor, az építőipar, s végül a feldolgozóipar. A feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya - írja a GKI. 

Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék) a 4 fő feletti létszánú cégeknél. Szintén magas az arányuk Békés-, Komárom-Esztergom-, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyékben. A legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak ilyen típusú foglalkoztatottak (5 százalék). Alacsony még az arányuk Budapesten, Fejér-, Somogy-, Vas- és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben.

Kapcsolódó