Múlt héten több éves csúcsra ért a kaucsuk ára (vagyis a természetes gumi ára) az árupiacokon. Az ok egyrészről, hogy a legnagyobb termelőországokat - Indiát, Thaiföldet, Indonéziát, Malajziát stb. - elérték a tájfunok és az ültetvényeket, vagy az azokhoz vezető utakat elöntötte a víz, vagy a sár, ami miatt nehézkessé vált. Másrészről a gumikesztyűk iránti kereslet is nagyon megugrott a koronavírus-járvány miatt, miközben az Egyesült Államokban és Kínában az újautó-eladások gyorsemelkedése miatt a gumiabroncsok iránti kereslet is nagyon megugrott.

A mai napig inkább a természetes gumit felhasználják a fenti termékek gyártásához, miközben ennek termelése az ültetvények száma miatt is, részben korlátozott. Ha nem is teljesen kaucsukból készülnek az abroncsok, kesztyűk vagy óvszerek, a rugalmasság növelése érdekében valamilyen mennyiségben szinte mindegyiknél felhasználják őket a szintetikus, kőolajipari melléktermékek mellett a gyártásnál.

Kapcsolódó

Most a G7 arról ír: száz darab, vizsgálatoknál használatos latex kesztyűt tavaly decemberben még 1300 forintért ajánlottak egy budapesti állatorvosi rendelőnek, márciusban ugyanezért már 2250 forintot kellett fizetni, augusztusban pedig négyezret. A kereskedők szerint van olyan vitril kesztyű, amely most ötször annyiba kerül, mint egy éve - ha egyáltalán be lehet szerezni az igényelt mennyiségben, és ez az egészségügyben elég nagy gondot okozhat.

A brutális drágulás mögött nem az alapanyag-ellátási zavarok vannak főleg: múlt szerdáig 50 százalékkal emelkedett a kaucsuk ára a piac legfontosabb fórumán, a szingapúri árupiaci tőzsdén. Sokkal dominánsabb a 2020 effektus, vagyis a koronavírus-járvány miatt kifordult a világ a sarkaiból és egyrészt mindenki gumikesztyűt akar venni, másrészt mert a keresleti piac és a kényszerhelyzet miatt annyit kérhetnek el a kereskedők és a gyártól a termékekért, amennyit nem szégyellnek.

Bár a gyártók viszonylag gyorsan, már késő tavasszal léptek, a kapacitásbővítő beruházások átfutása 10-11 hónap, így 2021 második negyedéve előtt nem valószínű, hogy lesz elég gumikesztyű a piacon - mondta a portálnak Tóth András, az ágazat egyik legnagyobb szereplője, a Sempermed csoport magyar leánycégének vezetője.

A probléma az, hogy nemcsak a járványvédelmi és egyéb egészségügyi ellátók vásárolnak nagy mennyiségben gumikesztyűket, hanem a lakosság is: a G7 úgy tudja, hogy a civil kereslet igénye is a duplájára nőtt. A két tényező miatt vannak olyan országok, ahol 2019-ről 2020-ra a teljes piacot tekintve is a kétszeresére emelkedett a felhasznált mennyiség. Viszont rosszul az egészségügy jár: a hiánygazdaság és a kényszervásárlás miatti áremelkedéssel a legnehezebben a forráshiányos egészségügy boldogul a legnehezebben, nekik van a legkevesebb pénzük erre a többi védőfelszerelés és gyógyszer megvásárlása mellett, miközben az orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek lenne a legnagyobb szükségük a kesztyűkre.

Nyertesek így is vannak: a Business Insider már augusztusban arról írt, hogy Malajziában csak a gumikesztyűipar öt új dollármilliárdost termelt ki idén. Hozzátéve persze, hogy ez a vagyon olyan könnyen el is repülhet, ahogy jött, hiszen a mesés profitok természetesen feltolták ezeknek a cégeknek a tőzsdei értékét, ám ez feltehetően nem marad örökké így.

A drágulás egyébként nem áll meg ott, hogy többet kell fizetni a kesztyűkért: mivel a kereslet miatt a gumikesztyűk gyártóinak szükségük van az alapanyagra, nehezebb helyzetben vannak az abroncs- és az óvszerkészítő üzemek is. Utóbbi esetében a járvány csökkentette a keresletet, mert az új felek között létrejövő, valamint a meglévő párok szexuális együttléteinek a száma is visszaesett, de így is nagyobb az igény a termékekre, mint amekkora az ellátás, tehát itt is drágulás jöhet, amit a fogyasztók éreznek meg - ahogy az a Marylandi Egyetem egy nyári kutatásából is kiderül.