A visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a 2012-es adatokhoz képest kismértékű emelkedés után immár a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8, illetve 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik. Mindkét átlag jelentősen a régiós (56,3 százalék belföld és 57,3 százalék export) és nyugat-európai átlag (48,1 százalék belföldi és 41,9 százalék külföldi értékesítés) felett van - mutat rá az Atradius felmérésében, amely Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 821 cégének vállalatközi fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze.

Szállítói hitelek váltották ki a banki hiteleket

Az elmúlt év során a magyar válaszadók körében átlagosan 2,2 százalékkal emelkedett a halasztott fizetéssel történő belföldi értékesítés aránya. A halasztott fizetéssel történő külföldi értékesítés viszonylag stabilan alakult, mindössze 0,5 százalékkal emelkedett 2012 óta. A hitelbe értékesítés fő célja mindkét esetben a hosszú távú kereskedelmi kapcsolat fenntartása, amely hatékonyságát - a megkérdezett cégek állítása szerint - a belföldi ügyletek egyértelműen visszaigazolták

"Szemmel láthatóan a magyar vállalkozások szállítói hitellel váltották ki a rövid távú banki hiteleket, és nagy részük hajlandó jelentős kockázatokat vállalni, hogy fenntartsa működését, és ne veszítse el a meglévő vevőit. Ez a gyakorlat érthető, de ilyen magas kitettség mellett, már akár egy szereplő bedőlésével is könnyedén olyan körbetartozási lánccá alakulhat, amely minden résztvevőt maga alá temet" - mutat rá az extrém mértékű szállítói hitelezés kockázataira Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A vevőknek biztosított halasztott fizetés átlagos időtartama nem változott érdemben: idén 30,8, míg tavaly 30,4 nap volt. A magyar feldolgozóipar biztosítja a leghosszabb fizetési határidőket a vevőik számára (átlagosan 32 napot), míg a nagykereskedelmi/ kiskereskedelmi/disztribúciós szektorban a legrövidebbeket (29 nap). Emellett a nagyvállalatok nyújtják a leghosszabb fizetési határidőket vevőiknek (átlagosan 38,2 nap), míg a kisvállalkozások a legrövidebbeket (átlagosan 28,2 nap).

A számlák háromnegyedét késve fizetik itthon

A magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9 és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor.

A vállalkozások körében átlagban a belföldi lejárt határidejű számlák 84,8 százalékát fizetik ki az esedékesség napját követő 30 napon belül, míg a külföldiek 81,2 százalékát.

A cash-flow a magyar cégek mumusa

Ezzel együtt a magyar válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) számára az egészséges cash-flow fenntartása lesz az idei év legnagyobb kihívása. A termékeik és szolgáltatásaik iránti csökkenő kereslet 27,2 százalékuk számára lesz fontos megoldandó feladat 2013-ban.

A pénzügyi szolgáltató szektor válaszadóinak körülbelül fele aggódik amiatt, hogy cash-flow problémák negatívan befolyásolják a jövedelmezőségüket ebben az évben. Méret szerinti összevetésben hasonló veszélytől tart a megkérdezett hazai nagyvállalatok 63,6 százaléka.

Egyszerűen nincs pénz

A belföldi és külföldi vevők részéről tapasztalt fizetési késedelmek fő okaként a magyar válaszadók a megfelelő pénzeszközök hiányát említette. A magyar nagykereskedelmi/kiskereskedelmi/disztribúciós szektort érintik a leginkább a belföldi vevők likviditási korlátai, a feldolgozóipari ágazatot pedig az ugyanilyen okokból késedelmesen fizető külföldi vevők késései hátráltatják. A mikrovállalkozások 90 százaléka említette a likviditási korlátokat a fizetési késedelmek okaként belföldi értékesítés esetén.

A magyar válaszadók a belföldi vállalatközi követelések összértékének 1,7 százalékát írták le átlagosan behajthatatlan követelésként. Üzletméret szerint a behajthatatlan kintlévőségek legmagasabb arányát a mikrovállalkozások és a közepes méretű cégek észlelték (1,8 százalékuk) - írta közleményében az Atradius.