Győzni látszik a csirkeforradalom Balatonfüreden

A Balaton környékén sok és egyre több esetben ütköznek az átmeneti vagy állandó jelleggel nyaralók és a régóta helyben lakó, nem vakációs életvitelt folytató lakosok. Elég csak a balatonberényi harangozás betiltására, majd ugyanott a kakaskukorékolás miatt kitört balhéra gondolni.

Főleg a települések falusias környezetében - ahol még mindig megszokott kisebb állatok tartása - tud kiéleződni egy-egy helyzet.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Balatonfüreden a város Ófalu negyedében kenyértörésig fajult egy ilyen eset: a falusias környezetbe felhúzott társasház új lakója nem volt rest feljelenteni az egyik, igaz, ugyancsak betelepülő, de már 2014 óta ott élő és csirkéket, tyúkokat tartó lakosokat, a nyugdíjas építőmérnök Gerő Andrást és feleségét.

A nagyvárosi lét, a nagy autó, a kényszerű közlekedésben töltött idő lelki terhei alól csak határozott életmódváltás lehet a kivezető út.

Gerőék Balatonfüred/ófalui 1500 négyzetméteres telkükön gyümölcsöt és zöldséget termesztenek, gazdálkodásuk kulcseleme azonban, amire minden felépül, a baromfitartás. A húson és a tojáson túl a tyúktrágyával kitűnő talajjavító anyaghoz jutottak, ami biztosította a kerti termények bő hozamát.

„Ófaluban korábban is volt baromfi, erről tanúskodott az öreg tyúkól és az őslakos szomszédok beszámolója, így joggal gondolhattuk, hogy tyúkjaink beköltözése semmiféle fennakadást nem okoz a környéken” – mutatja, mire alapozták Gerőék a tyúkhotelt.

Beköltözik a tyúkkülönítmény

Biztos, ami biztos, azért felkeresték az önkormányzatot, ahol megnyugtatták őket: tarthatnak tyúkot, de be kell tartanunk az állatvédelmi előírásokat. Oké, elbontották a korhadt tyúkólat és a helyére egy téglából épült, cserépfedéses ablakokkal, és szürkületrelével vezérelt motoros ajtóval szerelt építményt állítottak, berendezték, lett ülőlétra, tojófészek – csirkeszemszögből kifejezetten lakályos tér várta a baromfikat. Az első szárnyasokat - nagy testű tollas lábú Brahma tyúkokat, egy kakast, és néhány Brahma csirkét - egy közeli tenyésztőtől vásárolták.

Később további csirkék csatlakoztak: klasszikus vörösök, kopasznyakúak, kendermagosok, hófehérek, és még egy rakat kiscsirke, hogy legyen utánpótlás. A kicsikkel együtt közel két tucat madaruk lett, ezzel a csapattal indult "kotkodácsüzem".

Az amúgy sem túl macerás baromfitartás egy idő után jól bejáratott rutinnal működött az ófalui házi gazdaságban. Reggel korán ólnyitás, amit megtesz egy szürkületrelés automata, etetés, itatás – ami több napra előre betárazható –, kapirgálás a kertben, vagy a kifutóban, ez esetben a kerti gaz és háztartási ételmaradékok bejuttatása. Szürkületkor a szárnyasok maguktól bemennek, az ajtót az automatára is lehet bízni. Almozás hetente, meszelés havonta.

Beindult a házmesterhabitus, jött is az első feljelentés

Néhány nyugalmas év után, 2018-ban azonban nem várt nehézségek jelentkeztek.

Az egyik szomszéd telken – beékelődve a falusias környezetbe – felépült ugyanis egy társasház. A jellemzően városi környezetből érkező lakók egy része nem lelkesedett a napüdvözlő kukorékolásért, így Gerőék egyre inkább zavaró tényezővé váltak az életükben. Ők persze továbbra is szeretnék megőrizni a fenntartható életmódjukat, ahogy az ott élő hagyományos értékeket őrző többgenerációs füredi családok is teszik. Arról, hogy korlátozható-e az állattartás a falvakban és a városokban, itt lehet olvasni.

Az új szomszédok nem sokáig tűrték a tyúkok „randalírozását”, beköltözésüket követően nem sokkal be is futott annak rendje és módja szerint az első feljelentés a kormányhivatal építésfelügyeletéhez. A hatóságok ilyen esetekben jellemzően kénytelenek a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szellemében ítélkezni, nekik ez a dolguk. A problémák jelentős része azonban pont a fenntartható életvitel szempontjából betarthatatlan HÉSZ-ből ered.

Startra készen a társasház-telep

„A városvezetés Balatonfüred jövőjét, mint üdülővárost képzeli el. Nem is lenne ezzel sem baj, ha a város homogén szerkezetű lenne, de nem az. Az Ófalu városrész ugyanis minden szempontból hamisítatlan falu” – mondja Gerő András. Balatonfüred egészét azonban ugyan eltérő módon, de városias övezetekbe sorolták – az Ófalut is.

A városias beépítési előírások lehetővé teszik, hogy felvásárolva az ottani olcsóbb telkeket, a falusias épületek közé társasházak épüljenek. Ahogy azt mutatja az Ófalu egy részében egy, már elfogadott rehabilitációs tervezete alapján futó építkezések is. A társasházi lakók tájidegen életformával érkeznek, zavarja őket a falu zaja, a kakas kukorékolása, a kutya ugatása. Beindul a feljelentgetés. A hatóságok pedig – ha eljárást indítanak - kénytelenek a HÉSZ szellemében eljárni.

Az első feljelentés

„Szeretném ha megvizsgálnák, hogy szabályos-e hogy a hrsz.... számú telken az utóbbi 1.5 évben felépítettek egy újabb házat a már meglévő épület mellé... Ez tűzvédelmi szempontból is aggályos. .... A telek végében egy másik kő épület is kialakításra került amiben jelenleg haszonállatok vannak. Az új építmény körül is folyamatosan zajlanak újabb területek beépítése ami szintén téglából épülnek. ...a szabályzatban találtam egy szabályt amit nem tudtam azonosítani, hogy mire vonatkozhat, de lehet ezt a telket is érinti. ... Kérem az általam leírtakat kivizsgálni, és amennyiben lehetséges az ügy részleteiről tájékoztatni szíveskedjenek. „

A feljelentés nyomán a kormányhivatal mindent alaposan kivizsgált. Gerőék lakhatási engedéllyel rendelkező házát szabályosnak találták, de a tyúkólat és a kifutót a telek övezeti besorolására hivatkozva bontásra ítélték, azzal az indokkal, hogy a HÉSZ előírásaiba ütköztek.

Az ítélet villámcsapásként érte Gerőéket. Pont azt a fenntartható életvitelt kaszálta (volna) el a kormányhivatal döntése, ami – legalábbis a kormányzati és általában a helyi kommunikációban is – egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám úgy fest, e hangsúly csak látszat, a döntéshozók – farizeus módon – ezzel éppen ellentétben, a pusztító consumer szemléletű életvitelt támogatják.

Abban a hitben, hogy törvény tiltja a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozó önkormányzati szabályozást - Éltv. 6. § (6) bekezdés - megtámadták a bontási határozatot, de a bíróság úgy döntött, hogy a kormányhivatal illetékessége nem terjedhet túl a HÉSZ értelmezésén.

„Ezzel csapdába kerültünk, tyúkot ugyanis tarthatunk, de tyúkólat nem” – mutatja a faramuci helyzetet a mérnök. Így persze a haszonállattartással szemben elvárt tárgyi feltételeket sem tudnák befutni, és így előbb vagy utóbb az élelmiszer-felügyelet feltehetően megtalálná őket – ha máshogy, hát, egy újabb feljelentés nyomán.

Újabb feljelentés érkezett

Próbálták a helyzet tarthatatlanságára informálisan felhívni a városvezetés figyelmét, de sikertelenül. Bíztak abban a magyar hivatali ügymenetben egyáltalán nem ritka jelenségben, hogy az ügy esetleg elhal a bürokrácia útvesztőiben, de nem tette. Sőt feljelentőjük ismét feljelentett, ezúttal azért, mert állítólag egy újabb épületet emeltek. Nem emeltek, de ez nem gátolta meg az építésfelügyeletet, hogy újabb ellenőrzési időpontot kézbesítsen nekik.

Gerőék innentől arra játszottak, hogy nincs vesztenivalójuk, tehát nem bontottak, a tyúkfarmot nem "nyiffantották ki". Sőt előre menekültek: levelet írtak az agrárminiszter hivatalának, ám amellett, hogy alapvetően pozitív válasz – a társtálcákkal konzultációt kezdenek a helyzet megoldására – érkezett, azt is rögzítették, hogy az ügyükbe nem tudnak beavatkozni.

A második hatósági szemlét tavaly november utolsó napján tartották, erre az időközben a nyilvánossághoz fordult (Facebook) Gerőék nyilvános meghívót küldtek az önkormányzat képviselőinek (hátha találnak megoldást a terület átminősítésével), a füredieknek – közöttük természetesen a feljelentő polgártársnak is -, hogy a választók is láthassák, miről is van szó.

Bontásra ítélték a tyúkhotelt, mégis a tyúkok látszanak nyerőnek

A szemle végrehajtási kérelemmel zárult, a kormányhivatal munkatársai tették a dolgukat. Mivel a tyúktartók nem bontották el az építményt, a hivatal emberei sem tehettek mást, mint végrehajtást kérnek az erre illetékes NAV-tól - ahol amúgy a feljelentő házastársa nyomozóként áll alkalmazásban.

A kotkodácsbalhéból aztán úgy fest, mégiscsak a tyúkok, azaz Gerőék jönnek jól ki a történetből. A helyi önkormányzati képviselő, Rojtos Norbert felvette a tyúkól szálat és felkereste Bóka István polgármestert, aki „nyitottnak mutatkozott a probléma megoldására”. Gerőéknek a város vezetője felé kellett megfogalmazni egy, a HÉSZ-re vonatkozó változtatási kérelmet.

Kérelmük alapján Bóka István polgármester a képviselő-testület elé terjesztette a HÉSZ módosítására benyújtott határozati javaslatát, amit a testület el is fogadott. E szerint a képviselő-testület támogatja az ól és állatkifutó általános tilalmának feloldását azzal, hogy megvizsgálja, mely területeken és milyen feltételekkel szabályozza a létesítés – és így a kisállattartás – lehetőségét.

Jelenleg tehát erősen nyerőre állnak Gerőék és a tyúkok, de a meccset még nem húzták be, a bontási határozat ugyanis formálisan érvényben van, a HÉSZ átdolgozása is beletelik valamennyi időbe. Ezért a teljes dokumentációt megküldték a kormányhivatalnak, amely a bontási kérelemmel élt a NAV felé, jelezve ezzel is, hogy hamarosan formálisan is összhangba kerül a szabályozás a fenntarthatóság elveivel is.