Gulyás J. Attila
Az ötlet - amely szerint a Hévízi-tó vízét levezető, 13 kilométer hosszú, 10-12 méter széles, Zala folyóba ömlő csatorna (más néven lefolyó) egy részét alkalmassá lehetne tenni ingyenes strandi fürdőzésre - nem először ütközik falakba.
Már a Festetics hercegek idejében is oda jártak le a cselédek, a szegényebbek fürdeni. Az elmúlt fél évszázad, de különösen az utolsó két évtized során pedig kialakult egy olyan nem hivatalos fürdőkultúra, amely szájhagyomány, majd turisztikai blogok útján terjedt. Jól szituált, polgári körülmények élő emberek adják ma az ott fürdőzők többségét, akik a tótól eltérő élmény (sekély víz, zuhanyzás a kis zsilip alatt, közvetlenebb társaság) miatt járnak ide. Tavaly a járványhelyzetre, idén pedig környezetvédelmi okokra hivatkozva tiltotta meg Hévíz polgármestere a fürdőzést a kifolyón, pedig az Keszthely közigazgatási területén fekszik, tulajdonosa a magyar állam, kezelője a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Papp Gábor hévízi polgármester sajtónyilatkozatában arra hivatkozott, hogy köztisztasági és közszemérem elleni vétséget követ el az ott fürdőzők egy része.
Javaslatom arra irányul, hogy illemhelyek és személygyűjtők kialakításával teremtsük meg a fürdőzés alapvető feltételeit - írta Molnár Tibor keszthelyi politikus. A képviselő sérelmezi, hogy a Zala Megyei Kormányhivatal figyelmeztetése ellenére a keszthelyi önkormányzat nem tűzte napirendre javaslatát. A keszthelyi közgyűlés Városstratégiai Bizottságához eljuttatott, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) szakvéleménye szerint ugyanis a tervezett fürdőhely jelentős ökológiai kárt okozna a trópusi folyókra emlékeztető növény- és állatvilágot rejtő lefolyóban, de magában a tóban is. Egyébként vízügyi igazgatósági rendelet is tiltja, a lefolyó vízének elején elhelyezett vízi műtárgy közelében történő fürdést, és úgy tudjuk, a nyáron még a korábbiaknál is gyakrabban tűntek fel a rendőrjárőrök a lefolyónál.
A 4,4 hektáron elterülő Hévízi-tó, Európa legnagyobb gyógyhatású, melegvizes tavának kifolyóját a szigorú tiltás ellenére, naponta az elmúlt évekénél is többen keresték fel. A tóból lecsorgó termálvíz ugyanis reumás, mozgásszervi, ízületi gyulladásos, krónikus nőgyógyászati és a perifériás idegrendszeri panaszokra enyhítésére is alkalmas.
Eközben a Hévízi Szobakiadók Közössége évek óta azt látja, hogy az illegális lefolyói gyógyfürdőzés, átrajzolta a város magánszálláshelyi térképét. Az ingyenes strandolás lehetősége a jól fizető, igényes vendégek egy részét is átcsábította a lefolyóhoz közel eső, kevésbé komfortos szálláshelyekre. Az egyre népszerűbb, illegális fürdőzőhely pedig már a szemfüles strandi büfések figyelmét is felkeltette.
Gulyás J. Attila