A mikrohullámú sütőkről az interneten találhatóak olyan cikkek, amelyek szerint káros lehet az egészségre, sőt, akár rákkeltőnek is minősítik. Bár úgy lenne tisztességes, ha a hivatkozott cikkeket belinkelnénk, ezt azonban azért nem tesszük, mert egyszerűen a tudomány, tehát a hiteles források szerint nem igazak a mikrókat káros dologként beállító cikkek, állítások.

A mikrózás nem okoz rákos megbetegedést, legalábbis nincs olyan tanulmány, ami ezt bizonyítaná. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világszerte kapható mikrók sugárzása nem éri el a 0,005 wattot négyzetcentiméterenként, ami a maximális engedélyezett határérték.

Kapcsolódó

Egy csokival kezdődött

A mikrót véletlenül találta fel Percy L. Spencer amerikai mérnök, aki egy magnetroncsővel egy radaralkatrész kifejlesztésén dolgozott 1946-ban - írja a mikrohullámú sütőkről a Fizikai Szemle korábbi száma (pdf). Spencer egyszer egy csokit vitt a laborba, ami az egyik mikrohullámokat kibocsátó készülék mellé került, majd a csoki folyóssá vált. Így született meg a ma használatos mikrók ötlete.

A mikró lelke az úgynevezett magnetron, ez bocsátja ki a hullámokat, és melegíti fel az ételekben lévő vizet, de a bennük lévő zsír hevítését is elvégzi. Csak a nyitott mikroajtónál kellene tartani a sugárzástól, de az ajtónyitáskor leáll a magnetron, így sugárzás sincs.

Milyet?

Tehát a mikrótól nem kell félni, de kérdés, hogy milyet vegyünk, mert mikrót lehet kapni 15-20 ezer forintért, de több 100 ezres készülék is van a piacon. Emellett persze a méret is fontos. A vásárlásnál első körben érdemes átgondolni, mire használjuk és hova tesszük majd. Fontos a teljesítmény, mivel jellemzően ételmelegítésre használjuk őket. A teljesítmény a mikrókra rá van írva, de nagyon egyszerűen ki is lehet próbálni, 2,5 deci vizet kell betenni a mikróba, ha 2 perc alatt felforralja a vizet, akkor jó a teljesítmény, ha azonban ehhez 4 percnél hosszabb idő kell, akkor gyenge mikróról beszélhetünk. Ha vízmelegítése, forralásra, kávémelegítésre kell a gép, akkor az egyszerűbb, egyben olcsóbb gépek is megteszik. Ha sokszor melegítünk benne ételt, esetleg rendszeresen főzésre is használjuk, akkor érdemes a kombinált több funkcióval rendelkező berendezéseket megvenni.

A mikrók általában megbízhatóak, hosszú távon, évekig végzik a munkájukat. Egy nagyon fontos szabály van, fémet nem szabad beletenni, mert a fém visszaveri a mikrohullámokat, és a visszaverődő hullámok károsítják a magnetront, a mikrohullámú legfontosabb alkatrészét. Mivel a készülék belső oldalfalai is fémből vannak, ezért üresjáratban sem érdemes működtetni, de ez nem is életszerű.

Shutterstock

A mikróknál is vannak extrák, a grillező és a pizzasütő funkció mellett a légkeverés számít népszerűnek. Az Extreme Digital szakértői szerint a párolás funkció jól jöhet az extrák közül. A mikrókat is gyártó LG magyar leányvállalatának szakemberei pedig azt mondták, érdemes például olyan készüléket választani, amelynek sütőterét speciális, könnyen tisztítható bevonattal látták el. Az úgynevezett eco üzemmóddal rendelkező mikrókkal jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg készenléti (standby) üzemmódban. Az inverteres motorral felszerelt modellek előnye pedig, hogy egyenletes melegítésre képesek és akár másfélszer gyorsabb sütésre vagy akár házi joghurtkészítésre is alkalmasak.

Milyen mikrókat veszünk?

A magyar vásárlók egyébként átlagosan 18-20 ezer forintos mikrókat vesznek. Évente pedig durván 220 ezer darab talál gazdára. Az Auchantól kapott válaszok alapján évente 18 ezer mikrót adtak el 2015-ben, ezek átlagára 19 ezer forint volt, átlagos teljesítményük pedig 7-800 watt.

Shuterstock

Az Extreme Digitalnál 2015-ben több mint 7 ezer mikrosütő fogyott, az átlagár 22 ezer forint volt. 54 százalékukban volt grillező funkció.A hazai Tesco áruházakban éves szinten átlagosan több mint több tízezer mikrohullámú sütőt vesznek a vásárlók. A Tescóban a mikrók 30 százaléka grilles készülék, míg a fennmaradó 70 százalék úgynevezett "solo" mikrohullámú sütő, vagyis olyan, aminek nincs grill funkciója.

Szinte mindenkinek van

A mikrohullámú sütő a legelterjedtebb tartós fogyasztási cikkek közé tartozik. A KSH-adatok szerint száz háztartásból 89-nek van mikrója. Ennél csak tévéből (149 darab) és mobiltelefonból (189 darab) van több.