Könnyen előfordulhat, hogy elcsúszik a Józsefvárosi pályaudvar átalakításával létrejövő Sorsok Háza múzeum jövő tavaszra tervezett megnyitása, sőt az is lehet, hogy az egész beruházás befejezése veszélyben forog - tudta meg a Napi.hu. A 6,6 milliárd forintos állami megaberuházás pillanatnyi csődjében szerepe lehet a pénzhiánynak, de az is elképzelhető a projektért felelős felelős két "erős ember", Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ellentétei húzódnak a háttérben.

Az építkezés befejeződését követően nem kezdődött el a múzeum belső terének kialakítása, sőt az erre vonatkozó szerződést sem kötötték meg. A múzeum berendezéséért a Terror Háza igazgatója felel, aki feltehetően a hiányzó forrás miatt nem tud nekilátni a munkáknak. Az épületet kivitelező Market Építő Zrt. a napokban levonul az építési területről. Egyelőre nem tudni, hogy a 6,6 milliárdon felül mennyibe kerül a több mint 20 ezer négyzetméteres múzeum végleges kialakítása, és mikor tudják átadni a Sorsok Házát.

Majd csak elkészül

A beruházással kapcsolatos legutóbbi érdemi értesülés nyáron jelent meg. Eszerint a projekt költségvetését 667 millió forinttal megemelték. A Miniszterelnökség indoklása szerint a holokauszttal kapcsolatos oktatási feladatok ellátása érdekében több ingatlant csatoltak a Józsefvárosi pályaudvarhoz. A megemelt keretből felújítják és átépítik a pályaudvarhoz kapcsolódó, használaton kívüli, elavult, leromlott állapotban lévő három MÁV-épületet is. Az azonban nem derült ki, hogy mennyit szánnak a belső kialakításra, illetve ezt melyik cég végzi.

Az ügyben Schmidt Máriát és a Miniszterelnökséget is kerestük. A Terror Háza igazgatója csupán annyit mondott: az elkészült épületet hamarosan bemutatják a sajó képviselőinek.

A Miniszterelnökség egy közleménnyel válaszolt. Eszerint a kormány 2013. szeptemberben elfogadott határozata rendezi a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ elnevezésű állami beruházás szakmai-építési tartalmát, keretösszegét, illetve a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat. Az erre biztosított 6 648 millió forintos forrást idén az építési munkálatokra szánt 667 millióval emelték. Az épület szerkezetkész, átadása 2015. márciusában várható. A kormányhatározat rendelkezett arról is, hogy a Sorsok Háza szakmai programját a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány dolgozza ki, és ez a szervezet működtesse a múzeumot.

Beszéljük meg!

Lázár ugyanakkor a 2014. szeptember 9-i Zsidó közösségi kerekasztalon bejelentette, hogy a Miniszterelnökség megküldi véleményezésre a Sorsok Háza koncepcióját a hazai, valamint a nemzetközi zsidó szervezeteknek. A tárca szerint ugyanis nem készülhet a holokausztról olyan állandő kiállítás, amely nem élvezi a zsidó közösségek támogatását; konszenzus nélkül elképzelhetetlen a múzeum megnyitása.

A Napi.hu értesülése szerint  a Sorsok Háza ügye is napirendre kerül a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai ülésén. E tanácskozáson határoznak arról is, hogy hazánk vállalja-e a 2015-ös európai holokauszt-megemlékezések koordinálását. Amennyiben a kerekasztal  elfogadja a jelölést, akkor a Sorsok Háza átadása - a budapesti Rumbach zsinagógába tervezett Együttélés Házának megnyitásával együtt - az esemény kulcsrendezvénye lesz. A kormány az utóbbi restaurálására, valamint néhány vidéki zsinagóga felújítására 2,6 milliárd forintot hagyott jóvá korábban.

Középpontban a visszaemlékezések

Az eddig megjelent szűkszavú beszámolók szerint a zsidóság magyarországi sorsát 1938-tól 1946-ig bemutató múzeumot két hatalmas toronyban helyezik el. Az egyik az áldozatok meggyilkolását mutatja be. Ebből egy vagon-elemekkel burkolt magaslat tetején egy Dávid-csillagot formázó hídon lehet majd átmenni a másik toronyba, ahol a deportálásokból visszatértek életét bemutató tárlat várja a látogatókat. A kiállítás legfontosabb eleme a túlélőkkel készült interjúsorozat lesz. Schmidt Mária korábban elmondta, hogy nem kronologikus, eseménytörténeti kiállítást terveznek.