A műanyag fülpiszkáló, evőeszköz, tányér, szívószál és léggömbpálcika, de az egészségügyi betét és a cigarettacsikk anyaga - és feltehetően az előállítási költsége - nagyon rövid időn belül el fog tűnni, illetve meg fog változni. Ez már biztos azt követően, hogy az EU-ban elfogadásra terjesztették elő a társjogalkotó intézményeknek az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó szigorításokat.

Ahogyan azt a Napi.hu néhány napja megírta: az elképzelés szerint a tagállamoknak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, és ezt az arányt 2030-ra 30 százalékra kell emelniük. Ráadásul meg kell szüntetni az egyszer használatos műanyag termékek ingyenes elérhetőségét is.

Kapcsolódó

Annak szemléltetésére, hogy ez a műanyag lett az emberiség ellensége, citálható az Európai Parlament honlapján megjelent infografika is. E szerint míg 1950-ben másfél millió tonna, 2015-ben már 322 millió tonnányi műanyag terhelte a világot, és bár Európában a műanyagok mintegy 30 százaléka már ma is újrahasznosítható, a műanyagtermelés 40 százaléka élelmiszeripari csomagolóanyagként végzi, melyre éppen a reciklálás a kevésbé jellemző.

Ennél viszont sokkal szemléletesebb az a megdöbbentő esettanulmány, melyet októberben az Independent is közölt. Amikor 42 ország önkéntesei és környezetvédő szervezeti aktivistái összesen 239 "terület hulladékmentesítő akciója" végén körülbelül 200 ezer műanyag hulladékot alaposabban megvizsgáltak, kiderült, hogy lényegében bárhol is vagyunk a világban (az Egyesült Királyságtól Vietnamig), mindig a Coca-Cola műanyag flakonjaiból lesz a legtöbb. A cég által forgalomba hozott palackokat 40 ország műanyag hulladékában találták meg eképp. A leggyakoribb előfordulás alapján összesített rangsorban a PepsiCo a második, majd a Nestlé, a Danone, a Mondelez, a Procter & Gamble, a Unilever, a Perfetti Van Melle, a Mars és a Colgate-Palmolive következik.

A Top 10 műanyagszennyező vállalat a nemzetközi márkavizsgálat szerint, forrás: Greenpeace

Amikor tehát az EU műanyag-mentesítési vállalásairól esik szó, akkor az elválaszthatatlanul összekapcsolódik a napi fogyasztási cikkeket gyártó FMCG szektor szereplőit érintő pályamódosításokkal. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője az eset kapcsán kiadott szervezeti közleményben azt mondta: ez egy üzenet a globális műanyagszennyezés felelőseinek, ami arról szól, hogy szakítanunk kell az eldobható műanyagra épülő modelljeikkel és szemlélettel, és fel kell készülniük a műanyagkorszak végére.

Nálunk is a Coca-Cola az első

A PET Kupa a Tisza felső szakaszán, civil kezdeményezésre indított hulladékgyűjtési eseményből nőtt nemzetközi jelentőségű környezet-, és természetvédelmi projektté. Idén augusztusban már a hatodik "versenyt" tartották, a mintegy 400 résztvevő ennek eredményeként csaknem 10 tonna műanyag hulladéktól tisztította meg a folyót. A Greenpeace a rendezvény végén, egy napi "termésen" márkavizsgálatot tartott. A brand audit során 80 zsák hulladékot vizsgáltak át. Az eredmény: a nagyon sok azonosíthatatlan (mert a címke, illetve a felirat már lekopott) flakonmárka között ukrán és román sörös flakonok, valamint üdítős és ásványvizes palackok voltak, de az azonosított palackok mintegy negyede a Coca-Cola terméke volt. A sorrend utána: Borszéki ásványvíz, Viskovo ásványvíz (ukrán), PepsiCo, Luzhanska ásványvíz (ukrán).

Mennyire Always a Coca-Cola?

A Coca-Cola nem a hulladékmonitoringból és nem is a tervezett EU-szabályozásból értesült a helyzetről, hiszen évek óta már fenntarthatósági jelentéseket is készít és auditáltat. A cég azonban 2018-ban új stratégiát hirdetett: a "Hulladékmentes Világ" (World Without Waste) névre hallgató globális feladatcsomagban azt vállalta, hogy 2025-ig 100 százalékra növeli a csomagolóanyagai újrahasznosíthatóságát, és ennek érdekében környezeti szempontból előnyösebb (kevesebb műanyagot tartalmazó, helyette növényi alapú és újrahasznosított anyagokból is készülő) palackokat fejleszt ki.

Konkrét célkitűzés az is, hogy 2030-ra minden palackot legalább 50 százalékban újrahasznosított anyagokból állítsanak elő, és a kibocsátott csomagolóanyaggal megegyező mennyiségű hulladékot képesek legyenek begyűjteni.

A Coca-Cola Magyarországon 2018-ban 500 millió forintot költött innovatív és környezetkímélő csomagolási technológiák bevezetésére. Ennek eredményeként például tizedével csökkent a NaturAqua ásványvizek, az év második felétől pedig 13 százalékkal a fél literes üdítőitalos palackok tömege. Mindez azt eredményezte, hogy a cég által felhasznált műanyag mennyisége idén 4 százalékkal csökkent.

A legnagyobb magyarországi üdítőital-gyártóként írták bele a fenntarthatósági stratégiába, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal csökken majd a palackok átlagsúlya, és a palackok gyártásához felhasznált újrahasznosított műanyag mennyiségét megduplázzák: a tervek szerint a jelenlegi 20 százalékos arány 2020-ra 40 százalékra nő.

Az ígéretek, vállalások és a probléma nagysága közötti feszültség a Greenpeace szerint mindaddig fennáll, amíg a napi fogyasztási cikkeket gyártó (FMCG - Fast Moving Consumer Goods) szektor nagy cégeit nem sikerül rávenni arra, hogy az újrahasznosíthatóság helyett az egyszerhasználatosság megszüntetéséről döntsenek.