A program 2013-as indulása óta 2017-ig összesen 1,8 milliárd euró névértékű letelepedési kötvény került kibocsátásra, vagyis ennyivel kevesebb összegben kellett az államnak egyéb devizakötvényt kibocsátania. Ebből 2018-ban 107,5 millió euró névértékű kötvénylejárat esedékes - közölte írásbeli válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Demeter Márta, az LMP képviselője kérdésére, hogy a letelepedési államkötvények után mennyit kell visszafizetni az államnak.

Az ötéves lejáratú papírok első szériája után idén kell először fizetnie a költségvetésnek, jövőre pedig 445,5 millió eurónyi összeget kell elutalni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy valójában ekkora értékben történt a jegyzés: a zéró kupon kötvények esetében a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. Így az első évben, amikor még 2,53 százalék volt a hozam, valójában csak 94,87 millió euró folyt be a költségvetésbe.

Ez akkor jól jött: az ötéves piacon eladott euró alapú kötvényekre - az Államadósság Kezelő Központ Zrt. - szerint 4,03 százalék volt a kamat, míg egy évvel később ugyanebben a konstrukcióban 3,74 százalék volt a kamat. Az első évben, ha a befolyt összeggel számolunk és a piaci kamatkörnyezettel, akkor 96 millió eurót spórolt az állam, mivel a futamidő év végén jár le, a forint euróval szembeni árfolyamát decemberre 320-ra becsüljük, akkor 3,12 milliárd forintot nyertek a 2013-as jegyzéseken.

Még a második éven is nyert az állam: akkor a névértékből kamatoskamat-számítással származtatott befolyt összeg 398,3 millió euró volt. Ebből aztán 478,62 millió eurót kellett volna kifizetni, ha a piaci hozamszinteken jegyezték volna a kötvényeket. Összesen így a két év alatt 33,12 millió eurót spórolt az állam. Ez nagyjából 10,8 milliárd forintnak felel meg, de valójában ezt soha sem váltották át, végig euróban tartották.

Később viszont óriási bukás lett

A kormány érvelése az volt a letelepedési kötvények mellett, hogy a bevezetéskor Magyarország csak drágán jutott volna euróhoz, így ez egy gazdaságos megoldás volt a devizaszerzésre. Mint a fenti képletből látható, ez az első két évben valóban így volt, utána viszont alacsonyabb hozammal lehetett értékesíteni a piacokon a magyar kötvényeket. De egy furcsa kitétel a törvényben aláásta azt, hogy a jövőben is nyerni lehessen ezen: a jogszabályba beleírták, hogy ugyan a normál ötéves eurókötvényekhez képest 1,5 százalékkal kisebb, de minimum két százalékos hozamot garantált.

A ráfizetés pedig attól jelentkezett, hogy 2015-től jóval alacsonyabb kamatokkal lehetett eladni a sima kötvényeket. 1,3 majd 1, később pedig 0,10 százalékos szinten lehetett jegyezni a magyar euróalapú államkötvényeket. Vagyis a hozmakülönbség már veszteséget termelt. A nyereség pedig szépen lassan elfogyott, amit az első két évben realizáltak.

2017-ben a program leállításának hírére roham indult: ez az időszak, amikor az 1 százalékos hozam is ritka volt az 5 éves papírok piacán. Kínában még hitelre is lehetett magyar letelepedési kötvényt is venni, annyira jó üzletnek számított - az mno.hu korábbi cikke szerint.

Sötét hátterű vendégek

Nem mindenki élt az egyszerűsített letelepedési lehetőséggel, amellyel a kötvény járt - vélhetően épp azért, mert jó befektetésnek számított a piacokon -, de néhány érkező ismert. A Direkt36 cikke szerint így került Magyarországra a szír állampolgárságú Salmo Bazkka, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja. A másik ilyen szereplő a szintén szír állampolgár Atiya Khoury, aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere.

A Magyar Nemzet pedig korábban beszámolt arról, hogy egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni egy jogerősen elítélt orosz állampolgár.

A fotó forrása: Shutterstock