Így hatnak a kormány megszorításai

A bejelentett adóemelések minden bizonnyal egy-két tized százalékponttal emelni fogják az inflációs pályát - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ebből a legnagyobb tétel a gázolaj jövedéki adó emelése, ami effektív értékben nem 13 forint, hanem az áfával megnövelt érték, azaz több mint 16 forint. Ez azt jelenti, hogy bő 4 százalékkal drágul gázolaj. Azonban ez nem fogja "hazavágni" az inflációt - véli az elemző - minden bizonnyal csak annyi hatása lesz, hogy a korábban várthoz képest csak pár hónappal később éri el a 3 százalékos célt.

A fuvarozók szempontjából a döntés tragédia - minősítette a gázolaj jövedéki adójának emeléséről szóló kormányzati döntést egy lapunknak név nélkül nyilatkozó iparági vezető. A kabinet a gázolaj jövedéki adóját literenként 97 forintról 110-re emeli, ami összesen 3 milliárd forint bevételt jelenthet a költségvetésnek. A fuvarozók tiszteletben tartják (és szükségesnek ítélik) a kormány államadósság csökkentésére irányuló szándékait, a 13 forintos emelés azonban − kompenzáció nélkül − hatalmas veszteségeket okozhat a szektorban − hangsúlyozta egy szektorbeli szereplő. Az adóemelés egyébként nemcsak eltörli a múlt évtől élő, literenként 6,5 forintos jövedékiadó-visszaigénylést jelentő kereskedelmi gázolajár intézményét a szállítmányozók számára, hanem ezt egy hétforintos extra adóval tetézi.

Kompromisszumban bízik a szakma

Az üzemanyagköltség teszi ki a teljes fuvardíj 40 százalékát, így a drágítással egyenértékű jövedékiadó-emelés önmagában kifejezetten hátrányosan érinti majd az iparágat - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Szemerey Lóránd, a Szemerey Transport vezetője. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy milyen mértékben követi majd ezt a fuvarozóknak a hazai tankolásért járó jövedékiadó-visszaigénylés. Bár e kapcsán nem történetek egyeztetések az iparággal, Szemerey bízik abban, hogy lesz lehetőség a visszatérítés mértékéről való egyeztetésre, ahol sikerül egy kompromisszumos megoldást találni.

A nemzetközi fuvarozói szakma (a visszaigénylés miatt versenyképessé váló ár következtében) az elmúlt időszakban elkezdte átalakítani a tankolási szokásait, előnyben részesítve a magyarországi üzemanyag-vásárlásokat. Ebből a szempontból a jövedéki adó emelése a hazai tankolások mennyiségét csökkentő tendenciákat okozhat a nemzetközi viszonylatban közlekedőknél.

Az iparág vezető cégei tavaly vállalták, hogy a bruttó 10 forintos jövedékiadó-visszaigénylést jelentő kereskedelmi gázolajár bevezetése fejében itthon tankolják meg az európai utakra induló kamionokat. Így ha az adóemeléshez nem igazodik a visszatérítés, több vállalkozás is egyszerűen visszatérhet a külföldi benzinkutakhoz.

A kicsik komoly problémával szembesülhetnek

Nemzetközi szinten ugyanis az emelés utáni itthon tankolás nagymértékben ronthatja a vállalatok versenyképességét - egy német megrendelő például egészen biztosan nem lesz tekintettel a magyarországi adóemelésre. A kiadásaikat a kedvezőbb nettó üzemanyagárak mellett külföldön tankolással optimalizáló nagyobb vállalatok ezt ugyan kikerülhetik, de a nem belföldön fuvarozó kis és közepes cégek komoly problémákkal szembesülhetnek. Utóbbiak ugyanis főként bilaterális forgalmat végeznek, azaz sokkal kevésbé kiterjedt útvonalakon járják Európát, így nem tudják megfelelő mértékben optimalizálni az üzemanyag-beszerzést.

A belföldi fuvarozók alternatíva híján viszont nem élhetnek a kedvezőbb árú külföldi tankolás lehetőségével, helyzetüket azonban javíthatja, hogy itt a versenytársak is a hazai üzemanyagárakkal szembesülnek - így vélhetően nagyobb eséllyel ismertethetik el a növekedést vállalási árakban. Az áremelés elmaradása azonban így is számos cég ellehetetlenülését vetítheti előre, a vállalkozások a svájcifrank-alapú járműlízing-szerződések miatti nehéz helyzetben egy újabb komoly teherrel szembesülhetnek.

Többet törlesztünk, mint kellene?

Az adóemelések mellett a keddi kormányzati bejelentésekből arra is lehet következtetni, hogy a kormány többet törlesztene az euróban denominált adósságaiból. Októberben uganis pont egymilliárd euró értékben jár le magyar kötvény, továbbá az EU-IMF hitel törlesztése idén indul meg, az EU felé kétmilliárd euró értékben. Így idén összesen három milliárd euró kötelezettsége van Magyarországnak külföld felé. Ezzel szemben Orbán Viktor arról beszélt, hogy négymilliárd euróval csökkentik az államadósságot, azáltal hogy nem újítják meg a lejáró hiteleket.

A maradék egymilliárd euróról elképzelhető, hogy az ÁKK visszavásárol korábban kibocsátott kötvényeket, vagy az IMF-fel megegyezünk arról, hogy előtörlesztjük a hitelt - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunk kérdésére. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kormány ezt az egymilliárd eurót az MNB-nél forintra váltja és ennyivel csökkenti a később esedékes kibocsátást. Ebben a helyzetben azonban érdemes minél inkább az euróban denominált adósságokat törleszteni, mivel ezek javítják érdemben az ország strukturális pozícióját - fogalmazott a szakértő.