Az Eximbank feladata olyan kockázatok vállalása, illetve ügyletek finanszírozása amelyeket a kereskedelmi bankok, biztosítók nem tudnak vállalni önállóan - mondta Nátrán Roland vezérigazgató. Jó hír a vállalkozások számára, hogy a pénzintézet kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakerete 350 milliárd forintra nőtt a tavalyi 80 milliárdról, de ezen kívül a költségvetés által garantált források is nőttek, mégpedig 320 milliárdról 1200 milliárdra.

Nátrán elmondta, hogy mára már elérték azt, hogy a piacról beszerzett forrásoknak köszönhetően nincsen likviditási korlátjuk, azaz bármekkora összeget ki tudnak helyezni a vállalati szférának. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy mivel a piacról drágábban szerzik a forrásukat, mint ahogy azt a magyar cégeknek ajánlják, ezért a kormánytól kamatkiegyenlítési segítséget is kapnak : 2012-ben 6,5 milliárdot, 2013-ban 7 milliárdot, azonban nagy különbség, hogy idén már felülről nyitott ez az összeg, azaz bármeddig feltölthető.

Jelenleg az Eximbank 400 millió euró értékben 13 pénzintézettel kötött már együttműködési szerződést, ám ez a kör várhatóan bővülni fog a közeljövőben, hiszen amellett, hogy több új megkeresésről tárgyalnak, egy speciális program keretében felvették a kapcsolatot a kisebb tőkéjű pénzintézetekkel, így például takarékokkal, hogy náluk is elérhetőek legyenek az Eximbank finanszírozási lehetőségei.

Új lehetőségek

Az Eximbank idén számos újdonsággal lépett a piacra, így például a két éven túli keretszerződés már nem csak euróban, hanem dollárban és forintban is elérhető, de fontos változás az is, hogy immár az éves exportbevétel 75 százaléka finanszírozható. Ezen kívül már nem csak az exportőrök támogathatóak, hanem azok beszállítói is, illetve az áruexport finanszírozása mellett megjelent a szolgáltatási export, illetve a mezőgazdasági termékek támogatása is. A beszállítói finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy vagy az exportőrnek kell igazolnia az áruszállítást, vagy pedig - büntetőjogi felelőssége mellett - maga a beszállító is nyilatkozhat erről.

Euróhitelt 1,29, míg dollárt 1,39 százalékos alapkamaton tudnak nyújtani, amihez rájön egy kockázatkezelési kamat, ám Nátrán szerint így is a piacinál 40 százalékkal olcsóbb megoldást kínálnak. Ugyancsak előnynek nevezte a fix kamatozást. Mint mondta, így nincs árfolyamkockázat sem, tehát sokkal könnyebben kalkulálhatnak a cégek. Emellett vannak változó a kamatozású termékeik is, ebben az esetben Bubor, Euribor, illetve USD Libor és az ehhez tartozó felárral adnak hitelt. Ezért cserébe azt kérik, hogy a "magyar tartalom" a hozzáadott értékben elérje legalább az 50 százalékot (építési és szerelési fővállalkozóknál 25 százalékot) - mondta Nátrán.

A jövőbeli terveikről Nátrán elmondta, hogy szeretnék a külföldiek magyarországi beruházásait is finanszírozni, ahogy az exportcélú uniós támogatások önerejét is támogatnák. Tervbe van véve, hogy forrást biztosítsanak a magyar befektetők külföldi terjeszkedése mögé, illetve import- és befektetési hitelgarancia bevezetésében is gondolkodnak.

Minden átalakult

A válság hatására megváltozott a banki és vállalati viselkedés - jelentette ki Balássy László, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese. Míg eddig gyors növekedés volt, addig ma már lassulást tapasztalunk, de vége az olcsó és korlátlan likviditásnak, inkább a források befagyása a jellemző. A jegybankok szerepe is megváltozott, korábban hagyományosabb monetáris politikát folytattak, mára azonban mindenki törekszik alátámasztani a stabilitást, illetve támogatni a növekedést és ennek érdekében minden eszközhöz hozzányúlnak.

Ezzel párhuzamosan megváltozott a vállalati környezet is: a kereslet visszaesett, de gond a beruházási aktivitás jelentős csökkenése is. Gyakran csak 60-70 százalékos kapacitással működnek a cégek, ezzel párhuzamosan pedig drágultak a hitelek, így látható, hogy igen nehéz helyzetbe kerültek a vállalkozások, csökkent a fizetőképességük, ha éppen nem mentek csődbe. Ezek után nem meglepő, hogy 2009 óta gyakorlatilag folyamatosan zsugorodik a vállalati hitelállomány. Emellett ma már a bankoknak is nehezebb forráshoz jutniuk, de a kockázatkezelésük is jelentősen megszigorodott. Mindezek ellenére viszont jó hírnek nevezte, hogy ma ismét az élénkülés jeleit látjuk.

Ami a sikerhez kell

A sikeres cégeknek vannak közös pontjai: a (költség)rugalmasság például nagyon fontos, ahogy a többcsatornás vevői, vagy beszállítói kör is - mondta a siker kritériumairól az MKB vezére, aki szerint azok a cégek tudnak talpon maradni és növekedni, akik úgy tudják megkülönböztetni magukat, hogy nem a luxus, hanem erős közép kategóriás szériában dolgoznak.

A menedzsmenttel kapcsolatban kiemelte: fontos a stratégiai gondolkodni, de legalább ennyire fontos, hogy a vállalkozás képes legyen exporttevékenységre is. Balássy szerint azonban utóbbinál látunk biztató jeleket, várhatóan a jövőben tovább bővülhet ez a szektor. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az innováció, hogy a fejlesztések mellett a legújabb technológiát használják.

A kereskedelmi bankok tudása is elengedhetetlen a vállalatok versenyképességéhez - véli Balássy. Szerinte ugyanis a pénzintézetek ideális esetben nem csak a pénzt adják, hanem egyfajta tanácsadóként is működnek. A szakember szerint a bankok mentalitása is változott, így a kitettséget a korábbinál sokkal komolyabban elemzik.

Az MNB hitelprogramjáról elmondta: a garancia mértéke túl alacsony ahhoz képest, hogy mennyire kockázatos finanszírozni a kívánt vállalkozói réteget. Amennyiben a mostani terveknek megfelelően csak 3 hónapig lesz nyitva a lehetőség, akkor az sokaknak gondot okozhat, így ez és a garanciális nehézségek akár jelentősen leszűkíthetik a finanszírozható cégek számát.

Hamarosan tőkeemelés jöhet

A válság hatásai jelentősen megnehezítik a munkánkat - jelentette ki Búza Éva, a Garantiqa-Hitelgarancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Mint mondta az utóbbi években nem növekedett az állományuk, ami szerinte annak köszönhető, hogy a hitelgaranciát drágának tartja a piac.

Búza ennek magyarázatára elmondta: addig nem lehet olcsóbbá tenni ezt a terméket, amíg a rossz portfólió fedezetére nincs megoldás. Ennek érdekében már folynak tárgyalások a többségi tulajdonos állammal (NGM, MFB), és a jelenlegi állás szerint elképzelhető, hogy már az idei első félévben tőkeemelésre kerülhet sor - ez jelentheti a fedezetet a rossz portfólió kockázataira.

Az MNB által indított növekedési hitelprogrammal kapcsolatban még nagyon sok a bizonytalanság, így nehéz bármi konkrétumot állítani - jegyezte meg a szakember. Azt azonban kijelentette, hogy a jelenlegi formában akkor sem teljesíthető a 0,5 százalékos kockázatkezelési díj, ha megtörténik az előbb említett tőkeemelés. Ez ugyanis csak 45 bázispontos díjcsökkentést tenne lehetővé, ám az átlagdíjuk jelenleg 1,7 és 2,2 százalék között szóródik. Ezért azt javasolják az NGM-nek, hogy a jól bevált Széchenyi-kártya programhoz hasonlóan az állam garanciadíj támogatást nyújtson ezekhez az ügyletekhez is. Amennyiben ez megvalósul, akkor is "csak" 1,25 százalékos díjat tudnak vállalni, ám egy 0,75 százalékos garanciadíj támogatással már elérhetővé válhat a jegybank által megálmodott 0,5 százalékos díj.

A Garantiqa-Hitelgarancia Zrt. fő partnerei a kkv-k, akik hitelösszegének 80 százalékát tudják támogatni. További előny, hogy az általuk támogatott részre kisebb követelményeknek kell megfelelni a pénzintézetek felé, rossz hír azonban, hogy néhány szektor ki van zárva a lehetőségből, így többek közt a fegyvergyártással, szerencsejátékkal, halászattal foglalkozók, vagy a szénágazatban tevékenykedők számára nem nyújtható kezességvállalás, ahogy külföldi befektetéshez sem.