A magyar kis- és középvállalkozások 61 százaléka tervez valamilyen fejlesztést az idén, ami 4 százalékponttal magasabb érték az előző negyedévhez képest - derül ki a legfrissebb K&H kkv bizalmi index kutatásból. Eszerint a kiscégek 30 százaléka tervez informatikai jellegű beruházást, amit a gépek, berendezések beszerzése követ 22 százalékkal, míg a vállalkozások 17 százaléka jelezte, hogy a gépjárműparkját kívánja fejleszteni.

Ugyancsak a fejlesztési kedv - minimális - növekedését mérte a Magyar Fejlesztési Bank. Az MFB-indikátor beruházás-index értéke azonban még mindig csak 47,5 a 100-as skálán, ami a vállalatok részéről inkább kivárására, a forrásbevonás, illetve a fejlesztések elhalasztására utal. A pénzintézet szerint a visszafogott fejlesztési aktivitás egyik fő indoka, hogy a felmérések eddigi történetében még soha nem volt ilyen magas a kapacitásfelesleggel küzdő cégek aránya.

Mégis vannak vállalkozások, amelyek fejlesztenének, a Napi Gazdaság Online a K&H felmérése szerinti három legnépszerűbb területen nézett utána annak, hogy mire is költenek a magyar kiscégek.

Távol a felhőktől

A K&H felmérése szerint a vállalkozások mintegy 30 százaléka tervez informatikai fejlesztést. Erre szükség is lenne, hiszen jelenleg jelentős a lemaradása a magyar cégeknek a nyugat-európai társaikhoz képest - jelentette ki Sasi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetség (IVSZ) KKV tagozatának vezetője. Tapasztalatai szerint a magyar kiscégek informatikai fejlesztés alatt egy új számítógép, laptop, nyomtató, vagy szkenner beszerzését értik, ám ezeket is csak akkor, ha a meglévők már a munkafolyamatokat gátolják, tehát tönkrementek, vagy már szinte használhatatlanul lelassultak. Pedig a tagozatvezető szerint ennél jóval hatékonyabb beruházásokat is végezhetnének, így például a vállalatirányítási információs rendszer (ERP - Enterprise Resource Planning), az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM - Customer relationship management), vagy a dokumentumkezelő rendszer felhő alapú szolgáltatásokba vitele sok kkv életét könnyítené meg. Sasi példaként említette a könyvelőket - szinte minden kiscég külsős munkatársat alkalmaz ebben a munkakörben -, akiknek a munkáját kétség kívül egyszerűsítené, ha nem havi, hanem napi szinten férnének hozzá a kontrolling adatokhoz.

A magyar kiscégek, nyugati társaikkal ellentétben, azonban még nem indultak el ebbe az irányba, aminek Sasi szerint leginkább az információhiány az oka. Nincs megfelelő oktatás, senki nem veszi a fáradságot arra, hogy megmutassa a kkv-knak az ilyen irányú fejlesztések előnyeit - magyarázta az IVSZ szakembere. A jó hír azonban, hogy olyan korban élünk, amikor már 5 dollár/felhasználó/hónap árért tudunk felhőszolgáltatásokat igénybe venni, így a közhiedelemmel ellentétben nem kell milliókat költeni ezeknek a bevezetésére. Ennek megfelelően ez egy pénzügyileg is életképes alternatíva, amellett, hogy ezáltal hatékonyabb lehet a munkaerő és több időnk maradhat az egyéb tevékenységek elvégzésére is - mondta Sasi Péter.

Túl nagy a berendezésekre költhető keret

A magyar kkv-k jellemzően csak akkor vásárolnak gépeket, illetve berendezéseket, ha tönkrement egy munkaeszköz és le kell cserélni - erősítette meg a Napi Gazdaság Online-nak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Ennek megfelelően a fejlesztések többsége szerinte nem is fejlesztés, hanem inkább csere, ám ezt is gyakran akadályozza a forráshiány. Ezt támasztotta alá lapunknak a CIB kommunikáció is, a pénzintézet szakértőinek tapasztalatai szerint a hozzájuk hitelért forduló kkv-k nagy része a gépbeszerzést jelöli meg célként, ám "ez elsősorban az elavult technológia korszerűsítése és kisebb mértékben a megnövekedett vevői igények kiszolgálásához köthető termelésnövekedést elősegítő fejlesztés". A CIB is megerősítette, hogy a kiscégek fejlesztései önerőből a legritkább esetben valósulnak meg, ehhez szinte mindenki állami támogatást vesz igénybe.

Ezzel kapcsolatban számos panaszt kaptunk már arra, hogy például a technológia-fejlesztési pályázatokon túl magas a legalacsonyabb elnyerhető pénzösszeg, sok kiscég ennél kisebb összegből is tudna gépeket, berendezéseket vásárolni - emelte ki Németh. És hogy milyen gépeket vásárolnak a kiscégek? A szövetségi elnök szerint kizárólag olyan berendezéseket, amelyek a napi feladatellátáshoz kellenek, így például számítógépet, nyomtatót, szektortól függően pedig akár kompresszort, vagy homokszórót. "De a múltkor egy kisvállalkozó azon panaszkodott nekem, hogy nem tud magának darut venni. Az új túl drága volt, a használtra meg nem jár támogatás" - mondott egy példát a kkv-k fejlesztési nehézségeiről Németh László. Szerinte ugyancsak probléma, hogy - tagvállalataik panaszai szerint - nem lehet autóbeszerzésre pályázati forráshoz jutni.

Hárommilliótól vesznek autót

A céges autóvásárlások az összes eladás 70-80 százalékát adják, arra azonban, hogy ebből mennyi a kkv, nincsenek statisztikák - mondta a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Sándor Zoltán, a Gablini autószalonok értékesítési vezetője. Egyetértett vele Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke is, aki szerint az, hogy egy adott cég milyen autót vásárol, teljes mértékben a tevékenységén múlik: egy irodai munkát végző kkv például alsó-közép, középkategóriás autókat keres, míg a szállítást végző cégek értelemszerűen kishaszonjárműveket vásárolnak. Sándor ehhez hozzátette, hogy a kiscégek autót is csak muszájból vásárolnak, elvétve lehet csak példát találni arra, hogy valaki valóban fejleszteni kívánja a gépjárműparkját.

A cégek autóvásárlásra jellemzően minimum hárommillió forintot szánnak, "felső határ nincs, az csak a csillagos ég, hiszen egy hiú vezető hajlamosabb drágább járművet vásárolni, mégha nincs is erre szüksége" - hangsúlyozta Erdélyi, aki szerint a gépjármű vásárlásakor nem márkát, nem teljesítményt és nem a megbízhatóságot nézik már a cégek, hanem a TCO-t (Total Cost of Operation), azaz teljes üzemeltetési költséget. Amikor valaki öt évre bérbe, vagy lízingbe vesz egy autót, akkor ezzel a módszerrel előre kiszámolja a várható költségeit és ez alapján választ majd gépjárművet - magyarázta Erdélyi Péter.