A magyar korlátolt felelősségű társaságokat (kft.) nem éri váratlanul, hogy idén március 15-ig 3 millió forintra kell emelniük a vállalkozások törzstőkéjét: az új Polgári törvénykönyvet - amely előírja az emelést - már 2013-ban elfogadta az országgyűlés. 2014-ben pedig az is kiderült, hogy 2016.  március 15-ig kell azt végrehajtani. A határidőt tavaly tavasszal még egy évvel eltolták, mert a magyar cégek közül százezer egyáltalán nem készült fel arra, hogy 500 ezer forintról 2,5 millió forinttal emelje meg a törzstőkéjét, más gazdasági társasággá alakuljon, vagy összeolvadjon egy másik vállalkozással.

Azonban a hazai kft-k 10 százaléka még veszélyben lehet: az Opten Informatikai Kft. cégadatbázisában a jelenlegi adatok szerint még 63 ezer vállalkozás nem teljesítette a feltételt februárig, így csak néhány hetük van erre. Az egy évnyi haladék minden harmadik vállalkozásnak segített, mert tavaly év elején ugyanis hasonló nagyságrendben, 100 ezer körül volt a tőkekövetelményeknek nem megfelelő cégek száma.

Kapcsolódó

Sok kft. még mindig megmenekülhet, akkor is, ha nincs kellő pénze az emelésre. Ugyanis a vállalkozásoknak több lehetőségük van a kötelezettség teljesítésére: apportolhatnak, vagyontárgyakat visznek be a cégbe, vagy hozzányúlnak a törzstőkén felüli vagyonhoz is. Az RSM Hungary tanácsadócég, valamint a Sár és Társai Ügyvédi iroda összeszedte, hogy milyen megoldások közül választhatnak a hazai vállalkozók.

A társaság törzstőkén felüli vagyonából történő tőkeemeléshez a társaságnak az előző üzleti évre vonatkozó mérlege (vagy közbenső mérlege) szerint rendelkeznie kell olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely tőkeemelésre fordítható. Ahhoz, hogy ezt a saját tőkeelemek közötti átrendezést végrehajthassa a cég, a tagok 75 százalékának támogató szavazata szükséges. Ez a cégbíróság által történő bejegyzéssel teljesül. Ekkor a tagok semmilyen többletvagyon rendelkezésre bocsátására nem kötelesek - írja közleményében az RSM szakjogásza Szűcs Bálint.

A Ptk. alapján a pénzbeli vagyoni hozzájárulás határideje kitolható valódi befizetés nélkül is: nincs akadálya annak, hogy a kft. feltőkésítése során a hátralékos pénzbetét befizetésének időpontját a létesítő okirat, illetve a taggyűlési határozat akár 2 évnél hosszabb időben határozza meg - teszi hozzá a szakértő. A tényleges teljesítés időpontjának kitolása viszont korlátozásokkal jár. Ha a tag a pénzbeli hozzájárulásának kevesebb, mint felét köteles megfizetni a módosítási kérelem benyújtásáig, vagy ha a vagyoni hozzájárulás teljesítésére egy évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre, úgy a társaság osztalékfizetése korlátozásra kerül. A cég nem fizethet addig osztalékot, amíg a ki nem fizetett nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Sőt, a vagyoni felelősség is a vállalkozókat terheli, amíg a cég tőkeemelése ténylegesen meg nem történik.

Megoldást jelenthet az apportálás, vagyis ha valamilyen ingatlan, ingóság, dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot vagy követelést bevisznek a kft-be. A tőkeemelés lehetséges saját tulajdonban álló autó, haszongépjármű, számítógép, a cég működéséhez szükséges gépek, berendezések, készülékek tulajdonjogának a cégre történő átruházásával is - írja közleményében a Sár és Társai Ügyvédi iroda, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a cég logója, vagy maga a brand is pénzt illetve tőkét érhet.

Arra viszont minden vállalkozásnak figyelnie kell, hogy nem árazhatja be összevissza az apport tárgyát. A törvény szerint maguk a tagok is meghatározhatják az értéket, de a nagyobb értékű jogok esetén (például szabadalmak, know-how, szoftverjogok, mintaoltalmak, stb.) érdemes lehet független könyvvizsgálóval vagy az adott területen szakértelemmel rendelkező szakértővel (szabadalmak, iparjogvédelmi jogok esetén például szabadalmi ügyvivővel vagy erre szakosodott ügyvédi irodával) megvizsgáltatni és értékeltetni a vagyoni értékű jogot. Ez azért fontos, mert a vagyoni jog értékét a szolgáltatáskori értéken kell meghatározni: az akkori értéke vehető figyelembe, amikor az apportálás megtörtén. Fontos szabály az apport értékének meghatározásához, hogy a vagyoni értékű jogot nem lehet az apportáláskor többre értékelni, mint amennyi annak a piaci, forgalmi értéke. Más esetben a beszolgáltató tag felel a bejegyzett érték és a valódi közötti különbözetért, vagyis ezt pénzben kérheti tőle a társaság 5 éven belül.

Az apportálásnál még azt sem szabad elfelejteni, hogy sokszor adózási kötelezettséggel jár, akár maguknak a tagoknak is személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük keletkezhet. Szellemi alkotáshoz fűződő jog apportja esetén (vagyis például szerzői jog, védjegyjog, szabadalom.) ha az apportáló maga a jog eredeti jogosultja (tehát szerző, védjegyjogosult, feltaláló, szabadalmas), akkor az apportért kapott üzletrész értéke (törzsbetét) önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és az összevont adóalap keretében kell utána szja-t fizetni. Ha pedig maga a tag is úgy szerezte ezt a jogot (nem ő a szerző, feltaláló, alkotó), akkor az érte kapott törzsbetétet (vagyoni részesedést) egyéb jövedelemként kell figyelembe venni és úgy kell utána szja-t fizetni - írja a Sár és Társai Ügyvédi iroda.