A hulladékgazdálkodási törvény kimondja, hogy az állam elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet - ennek a tervezete került fel a kormány honlapjára. A tervezet az adatokkal indít: a hazánkban képződő települési hulladék mennyisége évi mintegy 4 millió tonna jelenleg, amelyből a kezeletlenül lerakott mennyiség 2,6 millió tonna. Emellett a Rákospalotán működő hulladékégető műben évente mintegy 400 ezer tonna települési hulladékot égetnek el. Az anyagában hasznosított hulladék mennyisége évi 1 millió tonna.
Az eddigi közszolgáltatókkal a következő problémák voltak a tervezet megfogalmazásában: a 170 közszolgáltató túl sok, széttagoltan és logikátlan területi átfedésekkel működtek. A nagytérségi rendszerek egyenlőtlen fejlettségi szinten álltak és ez meghatározta a szolgáltatás színvonalát is. Sok hátralékot halmoztak fel, amelyet nem tudtak behajtani, továbbá nem volt fedezetük a céltartalékokra és az amortizációra.
Az átalakítás alapelve: egy egységes nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítása, nullszaldós működéssel. Az állami feladatok a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését jelentik. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) a rendszer felett koordináló szervként működik, és január 20-án már be is jegyezték, így február első napjával megkezdte a működését.
Június 30-ig kell módosítani a közszolgáltatási szerződéseket
A hulladékgazdálkodási törvény szerint a települési önkormányzatoknak június 30-ig módosítaniuk kell a közszolgáltatási szerződéseiket oly módon, hogy azokból törlésre kerül a közszolgáltatási díjbeszedés, a kintlévőség-kezelés, valamint a szerződésekben rögzítik azt a tényt, hogy a közszolgáltató részére, a feladatai ellátásáért, az említett koordináló szerv - az NHKV - szolgáltatási díjat fizet.
Így érdemes kialakítani a szemétszállítást
A koordináló szervezet határozza meg a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását, valamint az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat. Ez gyakorlatilag engedélyezést és feladat előírást jelent. Miután az ország lakosságának közel egynegyede a 23 megyei jogú városban él, üzemgazdasági szempontból alapvetően ezek köré érdemes kialakítani a szemétszállítást. Cél az, hogy a gyűjtési körzet legtávolabbi pontjának távolsága az 50 kilométert ne haladja meg. A tervezet egyik melléklete felsorolja, hogy az ország mely területein, mely közszolgáltatók szedik a hulladékot.
A közszolgáltató gondoskodik a háztartásban képződő vegyes hulladék, zöldhulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről. Szintén a közszolgáltató feladata a lomtalanítás. A szolgáltató a külön gyűjtött biológiailag lebomló hulladékot hetente köteles elszállítani, de "a maradék, biológiailag lebomló hulladékot nem tartalmazó vegyesen gyűjtött hulladék elszállítása a heti egyszeri gyakoriságnál ritkábban is megvalósulhat." - áll a tervezetben.
Mire számíthatnak az üdülők?
Az üdülőterületeken legalább 6 hónapon át kell elszállítani a hulladékot úgy, hogy ebbe az időszakba beleessen június, július és augusztus is.
Az ingatlanon történő vegyes hulladék gyűjtéséhez gyűjtőedényt - a közszolgáltatási díj terhére - nem köteles biztosítani a közszolgáltató. Az önkormányzat viszont előírhatja az ingatlanok tulajdonosainak, hogy vásároljanak kuka edényt. A szolgáltató ezeket az edényeket egyedi azonosítóval látja el.
Nem köteles a zöldhulladékért házhoz menni a szolgáltató
Végül a zöldhulladék elszállítását szabályozza a tervezet. Ezt évente 10 alkalommal kell megtenni úgy, hogy ebből két alkalom a januári fenyőfa begyűjtés legyen, majd április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november hónapokban legalább egy alkalommal kell elvinni a zöld hulladékot. Pontosabban nem kötelessége a szolgáltatónak, hogy házhoz menjen a zöldhulladékért, elég, ha a háztól 20 kilométeren belül átveszi azt.