Továbbra sem figyelnek a munkaügyi szabályok betartására a magyar cégek, az idei első félévben ellenőrzött 14 518 cég 72 százalékánál (6 százalékkal többnél, mint tavaly) ugyanis találtak valamiféle szabálytalanságot. A dolgozóknál valamivel jobb a helyzet, ám arra semmiképpen sem lehetünk büszkék, hogy a 74 472 ellenőrzött munkavállaló 68 százaléka volt érintett a jogsértésekben - derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály idei első három negyedévre vonatkozó összefoglalójából.

Még mindig hatalmas gondot okoz a feketefoglalkoztatás, ami az ellenőrzött dolgozók 12 százalékát (!) érintette. A legtöbbjüket egyszerűen nem jelentette be a cége, főképp azok, amelyek nehezen megközelíthető, "eldugott" helyen működnek. Ők ugyanis kifejezetten bíznak abban, hogy oda már nem jutnak el az ellenőrök. Érdekesség, hogy a vállalkozások úgy tűnik, sosem fogynak ki a kifogásokból: az "adminisztrációs hiba", "könyvelő mulasztása", "próbamunka", és "első munkanap" mondatok a mai napig gyakran elhangzanak.

A cégek ugyanakkor nem csak ezzel csalnak, a feketefoglalkoztatásnak szinte minden formáját használják:

A feketefoglalkoztatás enyhébb formája, amikor a munkaszerződéseket a földrajzi távolságok miatti adminisztratív nehézségek miatt késve írták meg, miközben a jogviszony bejelentése időben megtörténik. Ilyenkor a dolgozók sokszor nem is tudják, hogy az ellenőrzés időpontjában ki a foglalkoztatójuk. Ez leginkább a vagyonvédelmi ágazatra jellemző, ahol a gyakori "munkáltató váltások" következménye, hogy a munkavállalókat ugyan "átjelentik" az éppen aktuális vállalkozáshoz, de munkaszerződést írásban nem kötnek velük.

Sajnos máig gyakran előfordul, hogy valakit csak részmunkaidőre jelentenek be, ám annál jóval többet dolgoztatják őket, a bért mégis csak a bejelentett rész után kapnak.

Ezek a leginkább érintett ágazatok:

A feketefoglalkoztatással kapcsolatban a hatóság kiemeli, hogy egyre szemtelenebbek a magyar cégek. A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis-és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség ugyanis már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok "megtakarításával".

Természetesen nemcsak a feketefoglalkoztatással van gond, a hatóság számos más szabálytalanságot is talált a Magyarországon működő cégeknél.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések például mintegy 18 ezer főt érintettek. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, de szintén sok helyen probléma, hogy nem határoznak meg kezdő és befejező időpontokat az adott munkanapra. Ez azért jelent gondot, mert így a hatóság nem tudja ellenőrizni, hogy kit és mennyit dolgoztatnak, illetve így sokkal könnyebben lehet trükközni a fizetéssel, például a túlórapénz megvonásával.

Az is gyakran előfordul, hogy a törvényi előírásoknál többet dolgoztatják a munkavállalókat, hogy nem kapják meg a napi pihenőidőt, ezt leplezendő pedig hamis munkaidő-nyilvántartást vezetnek a munkáltatók. A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével minden negyedik (!) dolgozónál találkoztak az ellenőrök.

Különösen nagy probléma a kettős nyilvántartás. A jogsértés ilyenkor nem, vagy nehezen bizonyítható, mivel az az ellenőrzések során a hatóságnak utólag megküldött iratanyag alapján jellemzően nem állapítható meg, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják, és azt nem ellentételezik a törvényi előírások szerint.

Gyakori az is, hogy a munkaviszony megszűnésével a cég nem ad oda minden szükséges dokumentumot a dolgozóknak. Ez általában sima mulasztás, de előfordul, hogy megromlik a felek között a viszony vagy elszámolási vita alakul ki és a munkáltatók szándékosan, de jogszerűtlenül visszatartják az igazolásokat. Az is előfordult már, hogy a dolgozó akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a szakítást követően a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.

Jelentősen, több mint háromszorosára ugrott a szabadságolásokkal kapcsolatos jogsértésekkel érintett dolgozók száma. A két leggyakoribb eset: a nyilvántartáson "kiírt" szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, illetve amikor a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy napos egybefüggő szabadságot.

Ezek után kevésbé meglepő, hogy sokan csalnak a munkabérek számításával is, sőt itt is jelentős növekedést mért a hatóság: amíg a tavalyi első háromnegyed évben 9 637, addig most 14 598 dolgozót érintett a probléma. A legtöbbször az okozta a gondot, hogy a cég nem fizet időben, de gyakran előfordul az is, hogy megszegik a pótlékokra vonatkozó szabályokat.

Érdekesség, hogy az ilyen ügyeket könnyedén megúszhatják a cégek, mivel a törvényi előírások szerint a hatóság lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül az adott vállalkozás megfizesse. Amennyiben pedig ezt megteszi, úgy mentesül a munkaügyi bírság megfizetése alól. A módszer lényege, hogy a csaló cég inkább a dolgozókat fizesse ki, mintsem a büntetést.

Persze a bírságot így is szabott ki a hatóság, mégpedig nem is keveset: a szeptember 30-ig a jogsértéseket elkövető 10 431 munkáltató közül 1 213 vállalkozással szemben alkalmaztak munkaügyi bírságot, összesen 174,685 millió forint értékben.

A hatóság összefoglalójában úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzések vegyes fogadtatásúak munkáltatói oldalon. Ez persze attól is függ, hogy milyen jogsértést tártak fel az ellenőrök, de általánosnak mondható az "indulatmentesség", atrocitások csak igen ritka esetben fordulnak elő. A helyszíni ellenőrzés akadályozása nem fordult elő, de az eljárások során nem ritka az együttműködés hiánya, így különösen a bekért dokumentumok bemutatásának megtagadása, illetve az idézések figyelmen kívül hagyása.

A dolgozók döntő többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket - írják a foglalkoztatás-felügyelők -, nyitottabbak, mint a korábbi években. Ennek oka az összefoglaló szerint az, hogy a hatóságtól várnak pozitív fordulatot, de még ennek ellenére is nehezen nyilatkoznak az őket érintő szabálytalanságról, mivel továbbra is félnek a következményektől, állásuk elvesztésétől.