Amennyiben valaki kiválóan gyárt, termel, akkor gyakran azt hiszi, hogy el is tudja adni a cégét, pedig ez is egy szakma, amihez nem ért mindenki - mondta Simonyi Tamás, a KPMG Hungária Kft. szenior igazgatója.

2014-től 70 vállalateladásról beszélhetünk, az utóbbi időszakban pedig a médiapiac volt aktív, de az energetikában és a pénzügyi szektorban is sok tranzakció volt. Amennyiben a vevőket nézzük, úgy azt látjuk, hogy főképp stratégiai befektetők jelentik a végállomást, míg a befektetők kedvence, a tőzsdei megjelenés továbbra ritka.

De fő kérdés az, hogy mitől lesz eladható egy vállalat. Ha egy cég tartósan nem nyereséges, úgy annak értéke közelít a nullához - vélte Simonyi, aki szerint a vevő mindig bevételt akar növelni. Jó példa a Zsolnay, amelynek kiváló hírneve van, ám veszteséges. Mégis előfordulhat, hogy egy veszteséges cég is vonzó lehet egy befektetőnek, ha azt például hozzá lehet csapni a saját cég egy részletéhez, így kiegészítve annak tevékenységét.

A vevőknél pozitív, ha azt látják, hogy a cégnél erős a cash flow, illetve ha minél nagyobb az export hányad a bevételéből és minél kisebb az állami forrásból érkező bevétel. Persze a jelentős piaci részesedés mindig pozitív, ám ha túl nagy szeletet birtokol, akkor az azt a kockázatot jelenti, hogy nem nagyon lehet tovább növekedni. Az ideális a 25-40 százalékos piaci részesedés, hiszen ez már elég komoly jelenlét, mégis lehet növekedni - mondta Simonyi.

Kép: Napi.hu

Az erős márkanév talán a legfontosabb a KPMG szakértője szerint, éppen ezért oda kell figyelni arra, hogy az mindig le legyen védve. Ugyancsak fontos kérdés, hogy ki a tulajdonos. Ha túl sok van, azt nem szeretik, hiszen egyikük szava sem döntő, de a 3-4 tulajdonos még kezelhető Simonyi szerint. A fontos kérdés ekkor, hogy eldöntsék, hogy mit akarnak, ki kell nevezniük maguk közül valakit, aki képviseli az ügyet. Amennyiben menet közben nézeteltérés támad, azt nem szabad a vevőnek elárulni, mert az azt könnyen kihasználhatja - hangsúlyozta a KPMG szakértője.

Sokat segíthet az eladásban a minőségi adminisztráció és kontrolling rendszer, enélkül a leendő vevő könnyen visszaléphet, mondván lehet jó a teljesítmény, de az alap problémás. Ugyanez fordulhat elő ha túl sok a könyvön kívüli tétel. Lehet, hogy az évek során több nyereséget lehetett így eltenni, de így csökken a cégérték, ráadásul egy adóvizsgálat során komoly problémákba ütközhetünk. Ez a probléma a magyar ügyfelek 90 százalékánál gyakran előfordul - emelte ki Simonyi.

Minél tisztább a cég, minél kevesebb hatósággal, szállítóval, vevővel van rossz viszonyban, annál könnyebb lesz az eladás - vélte a KPMG szakértője, aki szerint persze mindenki azt mondja, hogy nálam minden rendben van, de ha az átvilágítás ezt nem erősíti meg, akkor felmerülhet a vevőben, hogy vajon milyen titkokra derülhet még fény?

Milyen vevők vannak?

Piaci és állami - adott rögtön választ Simonyi, aki szerint az a fő kérdés, hogy belföldi, vagy külföldi vevővel van dolgunk. Előbbi jobban ismeri a piacot, óvatosabb, így vagy olcsón vásárol, vagy sehogy. A külföldi jóhiszeműbb, mint a magyar társa - ez utóbbi mindig azt hiszi, hogy van itt valami stikli, amire nem jöttem rá, pedig biztosan itt van.

A magyar befektetőkre jellemző, hogy nem szeretnek sokat fizetni egy cégért, nem szeretnek tanácsadót felbérelni, ahogy nem szeretnek fizetni az átvilágításért sem - mondta Nagy Róbert a KPMG igazgató-helyettese, magyar kkv M&A specialista. Szerinte sokszor a saját jogászukat hozzák, ami gyakran akadálya az üzletkötésnek. A tranzakció időtartalma általában 6-9 hónap, de volt olyan, ami több mint két évig tartott, ahogy előfordult olyan eset is, hogy külső kényszerítő körülmények miatt - pl be kellett tartani egy határidőt - ennél rövidebb idő alatt is le lehetett zárni egy ügyeletet.

Kép: Napi.hu

A külföldi vevő vagy piacot, vagy termelő kapacitást keres Magyarországon. Ha előbbit, akkor olyan társaságot venne, ami már itt van és ő hozzáadja a saját cégértékét. Olyan vállalkozás kell nekik, ami be van épülve a helyi gazdaságba, és a kereskedelmi láncoknál, vagy éppen az autógyáraknál jó pozícióban van. A 2000-es évektől kezdve egyre több termelő vállalat jött, így a gazdaság szinte minden ágába beépültek. Miért jönnek Magyarországra termelni? Mert a nagycég itt van, nekik pedig itt kell lenniük a sarkon. Ráadásul még mindig elég olcsó a magyar munkaerő, ha ez megszűnik, akkor fog majd ismét a piaci típusú vásárlás előtérbe kerülni.

Nekik számít az átvilágítás

A külföldi vevő általában a fókuszált, ügyes, legfeljebb középkorú, nyelveket beszélő menedzsmentet keresi. Ha ez nincs meg, akkor nem alakul ki az a bizalmi légkör, amire mindenképpen szükség van egy ilyen üzlet megkötésekor - vélte Simonyi.

A külföldi vevő általában retteg az adóhatóságtól, az amerikai cégvezető első kérdése gyakran az, hogy börtönbe mehetek-e? - mondta Beer Gábor, a KPMG M&A adószakértője, partnere. Éppen ezért van olyan befektető, aki csak a teljesen átlátható, úgymond szűz cégeket keresik.

Egy eladás előtt érdemes átnézni az elmúlt éveket, hogy előkerüljenek azok a csontvázak, amiket el akarunk tüntetni. Ha ezek a tranzakció közepén derülnek ki, akkor a külföldi vevő nagyon gyakran inkább a visszavonulás mellett dönt.

Családi vállalkozás, a családi nyaraló is a cégben van, a lovak is, volt, ahol 15 titkárnő volt, amikor rákérdeztem, mondták, hogy ezt hagyjuk - mondta Beer. Szerinte gyakran probléma, hogy nem különül el a családi és a céges vagyon, ami akár a tranzakciót is megbuktathatja.

Ugyanakkor előfordul, hogy komoly problémával küzdő cég is vonzó lehet. Ilyen lehet, hogy ha jó a márkanév és a piaci részesedés, de el van adósodva. Ilyenkor csak tőke kérdése, hogy lehet-e vele kezdeni valamit. Sőt, vannak olyan pénzügyi alapok, amelyek kifejezetten erre szakosodnak - mondta Simonyi, aki egyből hozzátette, hogy ezen befektetők igen válogatósak, nehéz velük megegyezni.

A cég annyit ér, amennyi nyereséget tud termelni a jövőben, mai áron kifejezve - ez a tankönyvi szabály Simonyi szerint. Amit a vevő néz, hogy ha megveszi, akkor mennyit tud kihozni belőle. A piacon nagyjából a tranzakciók harmada sikeres, a maradék azért bukik el, mert a cég nem elég vonzó és nincs vevő. Előfordul az is, hogy a magyar cég túl kicsi - a hazai vetélytársnak túl nagy, míg a külföldinek ekkora tételért nem kell neki. Ide kapcsolódik, hogy amíg itthon jellemzően 10-15 millió euró a tranzakciók átlagos mérete, addig Ausztriában inkább 30 milliótól kezdődnek. Érdekesség, hogy általában csak egy vevőjelölt van, ez az esetek 80 százalékára jellemző - mondta Simonyi, aki szerint 2008 előtt jobb volt a helyzet, nagyobb volt a verseny.

A tranzakciós folyamat időigénye nagyon fontos, hiszen ami nem megy végig egy meghatározott idő alatt, az valószínűleg már nem is fog, az idő kikezdi a tárgyalásokat. Márpedig ha valakinek nem jött össze egy ilyen tranzakció, úgy az félő, hogy nyomot hagy benne és ez a görcsöt a következő tárgyalásra is elviszi, ami tovább nehezíti az eladást.