A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10 százalék felett mozgott néhány százalékkal - a négy főnél nagyobb vállalkozások körében.
A kereskedelemben különösen elterjedt ez a munkaforma, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni. Péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők fel - értékel a szakportál.
A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30 százalékot, de ez a súly, a dolgozók alkupozíciójának javulása miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:
| Megnevezés | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016. XI. |
| Fizikai dolgozó (ezer fő) | 117,9 | 125,2 | 125,2 | 128,2 | 134,4 | 136,4 | 139 9 |
| - ebből részmunkaidős (ezer fő) | 22,8 | 28,9 | 35,3 | 37,5 | 38,5 | 37,3 | 33,6 |
| - részmunkaidősök arány (%) | 19 | 23 | 28 | 29 | 29 | 27 | 24 |
| Forrás: KSH, Blokkk.com | |||||||
Melyik láncnál elterjedt?
A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagy áruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót.
A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagy áruházak. De egy nagy áruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.
A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.
A nagy áruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség. Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.
| Üzletlánc | Aldi | Auchan | dm | Lidl | Penny | Rossmann | Spar | Tesco |
| Meghirdetett bolti pozíció | 149 | 56 | 13 | 134 | 151 | 14 | 87 | 181 |
| - ebből részmunkaidős | 149 | - | 13 | 85 | - | 7 | - | 28 |
| Forrás: céghonlapok | ||||||||
Az Aldi a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Összesen 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).
Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.
A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.
A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres. A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.
A Penny Market 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.
A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.
A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.
Ha üres a kassza, toldjuk meg részmunkaidővel?
Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás.
A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni.
Idén a havi bruttó 127 500 forintos minimálbér 6 órás munkaidőre számolva 95 625 forintot ér, míg a 2017-es bruttó 161 ezres garantált bérminimum 6 órás munkaidőre vetítve 120 750 forintos havi fizetést hozhat.