A Kongresszus Igazságügyi Bizottsága bejelentette, megkezdik a hatalommal való visszaélésről szóló vádemelési eljárást , amely szerint Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy indítson nyomozást egy politikai riválisa, a Demokrata Párt alelnökségéért versenyző Joe Biden ellen. A második cikk pedig arról szól, hogy az elnök akadályozta a Képviselőház feltáró munkáját, azáltal, hogy meg akarta akadályozni több tanú meghallgatását - írja a Wall Street Journal.
A vádemelési eljárás (impeachment) azután indulhat el, hogy a felállított vizsgálóbizottság több mint 100 órányi vallomást vett fel összes 17 tanú meghallgatása után. A képviselőház szakbizottsága ezen a héten már szavazhat is arról, hogy szavazásra bocsássák az indítványt az eljárás megkezdéséről, amelyről majd egyszerű többséggel dönthetnek a képviselők. Mivel itt a Demokrata Pártnak van többsége, szinte borítékolható, hogy az ügy a Szenátus elé kerül majd, ahol januárban kezdhetnek vele foglalkozni. A szenátusban viszont már kétharmados többségre lenne szükség Trump elítéléséhez, ami mindkét párt politikusai szerint valószínűtlen, mert itt a Republikánusoknak van már mandátumelőnye.
Miért is kell felelnie?
Az eljárást alapjául szolgáló ügy lényege, hogy Ukrajnában folyt és részben még jelenleg is tart egy nyomozás pénzmosás gyanújával egy 33 millió dolláros ügyben, amely azt vizsgálja, hogy a herszoni olajterminált megszerezte az egykori, 2014-ben elűzött elnök, Viktor Janukovics családi vagyonát kezelő üzletember, Szergej Kurcsenko, aki aztán azt átjátszotta három cég, köztük a Burisma Holding részére. Utóbbi igazgatótanácsában pedig egy rövid ideig tag volt Joe Biden egykori alelnök fia, Hunter Biden. Ezt aztán vizsgálták is az ukrán hatóságok, de az akkori 2017-ben megválasztott ügyész közölte, sem az idősebb, sem az ifjabb Biden nem sértette meg Ukrajna törvényeit, valójában nem is volt tagja az ifjabb Biden már a cég vezetésének, amikor az átjátszás történt.
Viszont Donald Trump elnök júliusban váratlanul felfüggesztett egy Ukrajnának címzett segélyt, mégpedig több tanú vallomása szerint azért, mert így akart nyomást helyezni Volodomír Zelenszkij új ukrán elnökre, hogy folytassa a nyomozást Biden és fia ellen. A probléma ezzel az volt, hogy a Kongresszus addigra már jóváhagyta a katonai segély küldését Ukrajnába, hogy segítse az országot az orosz agresszió elleni védekezésben. De Trump és tanácsadói, köztük az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó, John Bolton és Mark Esper védelmi miniszter megfúrták ezt, mondván meg akarják vizsgálni a kifizetések jó hasznosítását, miközben az ukrán elnököt akarhatták rábírni az újabb nyomozásra.
Az ügy úgy pattant ki, hogy egy névtelen amerikai titkosszolga jószándékú szivárogtatóként jelentette: az elnök és Zelenszkij júliusi telefonbeszélgetésében az elnök szerinte visszaélt a hatalmával, amikor Zelenszkijt saját politikai céljainak kiszolgálására kérte.
Sorra vallottak ellene
Gordon Sondland, az USA európai uniós nagykövete a ház vizsgálóbizottsága előtt tett vallomásában olyan állításokat fogalmazott meg, hogy "érvényesült a valamit valamiért elv", amikor Trump egy júliusi telefonhívás során azt kérte, hogy folytassák a Hunter Biden elleni vizsgálatot. Majd arról számolt be a Kongresszus előtt a kijevi amerikai nagykövetség politikai tanácsadója, David Holmes, hogy egy kijevi étteremben fültanúja volt Trump és Sondland beszélgetésének, amelyben Zelenszkij ukrán elnökről azt mondta a diplomata, hogy "megcsinálja a nyomozást", mert szereti "Trump seggét".
Alexander S. Vindman alezredes a képviselőházi meghallgatásán pedig azt mondta, az elnök két, a saját politikai céljait szolgáló nyomozás megindításához kötötte Ukrajna katonai segélyének folyósítását és Zelenszkij fehér házi meghívását. A Fehér Ház ukránügyi szakértője, Vindman állította a vallomásában, hogy amikor Olekszandr Danyiljuk, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára Washington találkozott John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadóval, Rick Perry energetikai miniszterrel és Gordon Sondlanddel, akkor az EU-s nagykövet arról kezdett beszélni, hogy Zelenszkij csak akkor jöhet a Fehér Házba, ha Hunter Biden ellen nyomozás indul.
Bident azért akarhatta az elnök lesöpörni a színről, mert a közvélemény-kutatások a nyáron - de még most is - azt mutatják, hogy ha Obama egykori alelnöke lenne a Demokrata Párt jelöltje a jövő évi választáson, akkor Donald Trumpnak nem lenne esélye a győzelemre.
Az elnök tagadott, hisztériázott és tiltott
A másik vádpont az, hogy Trump akadályozta a vizsgálatot, amit ellene folytattak a demokrata többségű Képviselőházban: utasított legalább egy tucat tanút, hogy ne tegyen vallomást. Megtiltotta dokumentumok kiadását a Fehér Házból, a Külügyminisztériumból, a Védelmi Minisztériumból, az Energiaügyi Minisztériumból, valamint a költségvetési bizottságtól.
Az elnök végig azzal érvelt amellett, hogy az Ukrajnának folyósítandó hadisegélyt felfüggesztette - hiába szavazta azt meg a Képviselőház és a Szenátus is -, mert lépéseket várt a kelet-európai országtól a korrupció ellen. Trump az egész impeachment eljárást egy hoaxnak, boszorkányüldözésnek nevezte.