Az egész jogászszakmának egységes a véleménye abban, hogy a március 15-től hatályba lépő új Polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) nem szabad hozzányúlni, ezt a véleményünket az igazságügyi tárcával is megosztottuk - jelentette ki Sárközy Tamás jogász, a BME Üzleti Jogi Tanszékének emeritus professzora a jogszabály kapcsán. A professzor - aki a kodifikációs bizottság tagja is volt - szerint vannak előnyei és hátrányai annak a megoldásnak, hogy e jogszabályba került a korábbi külön szereplő társasági törvény is.
Nem értem a sajtónyilatkozatokat és a sok riogató cikket a korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) 3 millió forintra emelkedő minimális törzstőkéje kapcsán - mondta professzor. Aligha hiszem, hogy ez a követelmény problémát fog okozni, röviden: az óriási felizgulás indokolatlan.
Még az induláskor, 1988-ben a kft.-k minimális tőkeigénye ugyanis 1 millió forint volt, majd 1997-től 3 millió forintra emelkedett. Ezt a minimumot a jogalkotó 2008-ban - a régiós csökkentési verseny miatt - félmillió forintra vitte le, ez emelkedik most három év alatt vissza 3 millióra - mondta Sárközy, hozzátéve: csak 2016. március 15-től kötelező mindenkire az új szabály. Ráadásul a 2008-as csökentés után a kft.-k egy százaléka sem szállította le törzstőkéjét. Az azóta alapított cégekkel együtt jelenleg a kft.-k 20 százaléka érintett az ügyben. Igaz, hogy jelenleg is van egy olyan nemzetközi törekvés, hogy az induló vállalkozások számára minimalizálják a megkövetelt tőkeigényt - ehhez azonban ott van Magyarországon megfelelelő cégformaként a betéti társaság (bt.) - mondta Sárközy.
A március 15-től hatályba lépő új Ptk. szövegszerűen jórészt eltér az előzőtől: a 2965 szakasznak 7 százaléka (207 szakasz) szövegileg sem változott, míg 18 százalék (533 szakasz) tartalmilag egyezik, a módosított részek aránya 35 százalék (száma 1028), az új szakaszoké pedig 1197 darab (40 százalék) - mondta Ződi Zsolt, az Opten Kft. jogi szakmai igazgatója. Az új Ptk. kapcsán 7 jelentősebb törvény és törvénymódosítás született, amelyek összesen 228 törvényt érintettek. (Az új törvénykönyv hatályba lépése előtt 78 helyen módosították a Ptk.-t.)
A Céginfo.hu adatai szerint összesen 204 ezer kft.-t, azaz az összes rendben működő kft. 54,5 százalékát érinti a kötelező törzstőkeemelés, vagyis a jövő tavasztól élő hárommilliós szabálynak 170 ezer kft. felel csak meg. 2007. szeptember 1. óta - amikor is lecsökkentették 500 ezer forintra a kft.-k törzstőkéjének minimumát - 213 ezer kft. alakult 3 millió forint alatti, és mindössze 24 ezer legalább ennyi törzstőkével a Céginfo.hu adatbázisa szerint. A plusz tőkekövetelmény összesen mintegy 490 milliárd forinttal érinti a teljes magyar cégvilágot.
A törzstőke emelése történhet a tagok pénzbeli hozzájárulásán kívül korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő törzstőke-emelésre is. Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre a kötelező törzstőke-emelést, vagy nem alakulnak át bt.-vé, kkt.-vé, törvényességi felügyeleti eljárásra, bírságra, akár végleges törlésre számíthatnak.
A még 2014. március 15-ig érvényes szabályozás szerint egyszemélyes kft. esetén 100 ezer, többszemélyes kft. esetén pedig a pénzbetét felét kell szolgáltatni bejegyzés előtt. Ez a szabály is változik az új Ptk. hatálybalépésével. A törvény normaszövege szerint nem kell egyetlen forintot sem rendelkezésre bocsátani alapításkor a hárommillió forintos törzstőkéből, a még be nem fizetett törzsbetét erejéig viszont felel a nem teljesítő tag a céges tartozásokért. Ez alól kivételt jelentenek az apporttal alapított cégek, ahol is - amennyiben az apport eléri a törzstőke felét - azonnal kell szolgáltatni a teljes apportot a tagnak a cégalapításkor, egyéb esetben a létesítő okiratban szereplő határidőig, amely nem lehet több három évnél. Az egyszemélyes kft. alapításakor viszont kötelező a teljes apportot bevinni a cégbe.